Termelői értékesítő szervezetek jelene és jövője a hazai zöldség-gyümölcs termelésben

Magda Sándor – Gergely Sándor

Kulcsszavak: értékesítés, zöldség-gyümölcs termelés, szerveződési szintek

Tanulmányunkkal hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy Magyarország elfoglalja az őt megillető méltó helyét a zöldségek és gyümölcsök hazai és nemzetközi piacán. Ugyanis nem elegendő tudnunk azt, hogy milyen komparatív előnyökkel rendelkezünk ezen a téren (is). Azt sem elég tudnunk, hogy milyen csodás ízű, illatú és aromájú zöldséget, gyümölcsöt tudunk megtermelni. Az sem elég, hogy több száz éves hagyománya van nálunk a zöldség-gyümölcs termelésnek. Ez mind nem elég, mert nagy szomorúsággal állapítható meg, hogy nem aknázzuk ki a csaknem 500 milliós európai uniós piac lehetőségeit, sem azt, hogy tőlünk keletre, elérhető távolságra újabb 150 milliós lakosságú potenciális piac található. A magyar lakosság egészségesebb életéhez is szükséges, hogy jelentősen több zöldséget, gyümölcsöt fogyasszon. A hazai kertészeti termékek nettó exportja pedig lehet(ne) a mainak akár 2-3-szorosa is. Legalább ilyen fontos az, hogy ennek következtében több tízezer új és hosszú távon fenntartható munkahely jöjjön létre, túlnyomórészt azokban a kistérségekben, amelyek lakossága a leginkább nélkülözni kényszerül a munkalehetőséget. Azonban mindez csak terv marad mindaddig, amíg nem jönnek létre a zöldség-gyümölcs termelők a mainál nagyobb erőegyesítései; első-, másod- és harmadfokú termelői, értékesítő szervezetei. E szervezetek nélkül arra sincsen lehetőség, hogy mai pozíciónkat megőrizzük a hazai és exportpiacon, nemhogy bármiféle expanzióra lenne lehetősége a magyar zöldség-gyümölcs ágazatnak.

Teljes cikk