Archívum » 2010 » 2010. 07. szám » Udovecz Gábor: A Közös Agrárpolitika reformja magyar (kutatói) szempontból
A Közös Agrárpolitika reformja magyar (kutatói) szempontból
Udovecz Gábor
Kulcsszavak: EU Közös Agrárpolitika, nemzeti agrárstratégia, versenyképesség, közjavak
Az EU Közös Agrárpolitikája az állandó kompromisszumok és a sorozatos reformok terméke. Most annyiban más a helyzet, hogy a döntéshozatali mechanizmusban a szokásosnál is nagyobb a társadalmi nyomás, emiatt pedig a pénzügyi determináltság. A jövő alakításában pedig mi magyarok is részt veszünk. Kivételes lehetőség tehát, hogy hazánk adottságai (erősségek, gyengeségek) alapján határozott agrárorientációt fejezzen ki, s ennek fő törekvéseire építse az ország KAP-álláspontját. Magyarország olyan KAP-ban érdekelt, amely – európai értékek mentén – minél több uniós forrást biztosít, de tágítja is a mozgásteret a nemzeti agrár- és vidékpolitikai célok megvalósításához.
Összefoglaló céllal kiemelhető, hogy a KAP-reform döntési mechanizmusa bonyolult, Magyarország érdekérvényesítő ereje pedig igen korlátozott. Ebből a két dologból az következik, hogy az ország erőfeszítéseit nem érdemes szétaprózni, felesleges teljes fronton kezdeményezni. Főleg olyan kérdésekben indokolt aktív „szövetségesi” politikát folytatni, amelyek elsősorban Magyarországnak fontosak, mások figyelmét elkerülhetik, de nem reménytelen a többségi támogatás megszerzése. Ilyen témakör egyrészt az I. pillér sorsa, pontosabban a közvetlen kifizetések odaítélésének szempontrendszere. Aligha vitás, hogy a közvetlen kifizetések tétele alcímekre bomlik: egy európai átalány-kifizetésre és több nemzeti-európai értéket kifejező kiegészítő címekre. Hazánknak most ezt a magyar európai értéket kell egyetértésben definiálni! Véleményünk szerint ez nem lehet a már elért GDP-színvonal, vagy a már elért költségszínvonal, s általában semmi, ami régmúlti teljesítményekhez kötődik. Felelős álláspont azt mondani, hogy az igazi európai (világ) érték az egészséges élelmiszer-termelésre való adottság: a termőföldek aránya, minősége; a vizek, a természeti környezet állapota, tisztasága, stratégiai célként természetesen a piacok és a munkahelyek megtartása!
Teljes cikk