Néhány gondolat a 2010. évi időjárási szélsőségek nyomán a fenntartható erdőgazdálkodásról

Solymos Rezső

Kulcsszavak: klímaváltozás, fenntarthatóság, erdőgazdálkodás, faj és fajta, természetközeliség

2010 emlékezetes esztendeje lesz a magyarországi erdőknek, erdőgazdálkodásnak is. Kedvezőtlen időjárási tényezők sora és mértéke okozott nem várt károkat erdeinkben. A fák ezreit, az erdők több száz hektárját tarolta le a kíméletlen vihar és tette kérdésessé az adott területen megcélzott fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodást. A 2010. évi tapasztalatok is megerősítették a klímaváltozással kapcsolatos kutatások folytatásának az indokoltságát és a gyakorlati tapasztalatok összegezését, értékelését, ezek mielőbbi hasznosítását. A folyamatban levő kutatások főleg hosszabb idő elteltével szolgáltatnak majd tudományosan megalapozott, a gyakorlatban is hasznosítható eredményeket.
Az erdőket veszélyeztető abiotikus és biotikus károk között a szélsőséges időjárás számottevő részaránnyal szerepel (primér abiotikus károsító). A viharkárok, a hó- és széltörés, -döntés, a zúzmara- és jégkárok, az aszály és az árvíz eddig sem voltak ismeretlenek az erdészetben, de ez fokozódott. Egyelőre a kutatás és a gyakorlat igazolja, hogy a kisebb mértékűekkel szemben védelmül szolgál: az ökológiai adottságoknak megfelelő fafaj és fajtamegválasztás, az elegyes, sok fafajú erdők nevelése, a korszerű, természetközeli erdőnevelés, az új erdők telepítése és a természet törvényeinek megfelelő gondozása, ápolása.

Teljes cikk