A kereskedelmi márkák hatása az élelmiszer-termékpályán

Jankuné Kürthy Gyöngyi – Juhász Anikó – Stauder Márta – Tunyoginé Nechay Veronika

Kulcsszavak: kereskedelmi (saját) márka, gyártói márka, fajlagos költségek és jövedelem, saját és gyártói márka árarány

A kereskedelmi márkák sikere a modern élelmiszer-ellátási lánc és a fogyasztói preferenciák formalizálódásának szimbóluma, ezen kívül a globális élelmiszer-kiskereskedelem egyre fontosabb hatalmi és versenyeszköze. A kereskedelmi márkás termékek részesedése ma már olyan jelentős a nemzetközi és hazai élelmiszerpiacon, hogy az ellátási lánc szinte minden szereplője számára érezhető és mélyreható változásokat hozott. Hatott a termékpályafázisok vertikális és horizontális piaci versenyére, a termékek árára és költségére, valamint jövedelmezőségére egyaránt. A választékot differenciáló, alacsonyabb fajlagos költséggel előállítható és alacsonyabb áron értékesíthető kereskedelmi márkák terjedésének elméleti előnye lehet, hogy az alacsonyabb fajlagos jövedelem ellenére, magasabb összes profitot érhet el az élelmiszer-feldolgozásban és a kiskereskedelemben a kereslet (piaci részesedés) növekedésével. A belföldön termelt élelmiszerek piaci részesedése azonban a saját márkák arányának növekedésével az elmúlt években csökkent, tehát nemzetgazdasági szinten a feldolgozói és alapanyag-termelő fázisban a folyamat negatívan hatott, a hazai élelmiszeripar gyengébb versenyképességéből adódó piacvesztést tovább erősítette. Az üzletláncok saját arculatának kiépítése, vertikális erejének fokozódása, illetve az olcsó importtal az ipari értékesítéshez képest stabilabb kiskereskedelmi forgalom egyaránt azt jelzi, hogy a saját márkák terjedésének pozitív hatása hazánkban elsősorban a kiskereskedelmi fázisban mutatkozott meg. Elemzésünkben a saját és gyártói márkás termékek ár-összehasonlításának segítségével vizsgáljuk a kereskedelmi márkás termékek hazai élelmiszerpiacra és kiemelten a hazai élelmiszer-beszállítókra gyakorolt hatását.

Teljes cikk