A hízott liba- és kacsamáj termelése, valamint piaci kihívásai

Kozák János

Kulcsszavak: libamáj, kacsamáj, májpiac, májfogyasztás, állatjólét

A világ májtermelésének növekedése azt jelzi, hogy e különleges termék fogyasztása iránti igény várhatóan hosszabb távon fennmarad. A termelés szerkezetében azonban átrendeződés várható az olcsóbb hízott kacsamáj javára. Ugyanakkor a libamáj a hízottmáj-termékcsoportban csúcsminőség marad. Magyarország, mivel Franciaország után a legnagyobb májtermelő ország, továbbra is mindkét termék előállításában érdekelt lesz.
Hazánk már évtizedek óta a világ vezető libamájtermelő országa, de a jövőben új piaci versenytársak (pl. Kína) megjelenésére is számíthat a világ májkereskedelmében. Emellett más országok növekvő kacsamájtermelése is egyre nehezebbé teszi a magyarországi májtermékek külpiaci értékesítését. Mivel a jelenlegi gyakorlattól eltérő módon hízott májat (foie gras) előállítani nem lehet, ezért – az egyre erősödő állatvédelmi mozgalmak miatt – helyes megoldás a vásárlók tájékoztatására az a magyar rendelkezés, amely előírja, hogy a hizlalt libából és kacsából előállított termékeket kiegészítő jelöléssel kell ellátni. Ez korrekt tájékoztatást ad a vevőnek, megadva a választás lehetőségét a termék megvásárlására vagy elutasítására.
Kommunikációs eszközökkel célszerű tudatosítani – hazánkban és külföldön egyaránt –, hogy a hízott libamáj egy sajátos minőségű tradicionális hungarikum termék. Ennek megtartásához komoly társadalmi érdekek (munkahelyek, iparág megőrzése), gazdasági előnyök (exportbevétel) fűződnek. A májvertikum védelme érdekében, a hízott máj imázsának növelése céljából – az állatjóléti szempontokat érvényesítő termék-előállítási technológia széles körű tudatosításával – meg lehet, meg kell cáfolni a májhizlalást alaptalanul ért szélsőséges kritikákat.

Teljes cikk