A területhasználat néhány változása és következményei a Tisza-tónál

Vasvári Mária – Dávid Lóránt – Szabó Szilárd

Kulcsszavak: Tisza-tó, területváltozás, területhasznosítás, településkép, turizmus

A Tisza-tó jelentős változásokat idézett elő a térség életében, módosult a települések térbeli kiterjedése. Ez a fajta térmódosulás a tanulmányban bemutatott ábrákon kiválóan végigkövethető. Sarud, Abádszalók és Tiszafüred esetében egyértelműen megállapítható, hogy a települések térszerkezetének eltolódása a Tisza-tó partján kínálkozó turisztikai lehetőségek hatására következett be.
A településkép beépítettségében, új településrészek kialakításában, a település arculatának módosulásában szintén közrejátszott a Tisza-tó léte. A strandok településformáló hatása is jelentős a feléjük vezető lineáris infrastruktúrák fejlődésében, az út mentén lévő telkek árainak felértékelésében és a parton végbemenő változásokban (például Abádszalók).
Az elárasztással változás történt a tájhasználatban, majd az azt követő években folyamatosan módosult a Tisza-tavat övező tájszerkezet is. A régióban a szántók arányának dominanciája mellett a cserjések és a legelőhasznosítás jellemző.
Jól látható továbbá a Tisza-tó mint természeti jelenség térszínformáló hatása. A természet lassan, de mindig változó tendenciáját az emberiség nem hagyhatja figyelmen kívül. A turisztikai célú változtatások akkor lehetnek kellőképpen eredményesek, ha a természet adta folyamatokba minimális mesterséges beavatkozás történik, mert csak az ember és a természet harmonikus együttműködése eredményezhet kedvező változásokat.

Teljes cikk