A MAGYAR ÉLELMISZER-GAZDASÁG 2011. ÉVI HELYZETE

A mezőgazdaság számára kimagasló volt a 2011. év, mivel a nemzetgazdasági növekedés súlypontja az utolsó két negyedévben az ipari termelésről, illetve a külkereskedelmi többletről a mezőgazdaságra került át. Ezzel a mezőgazdasági hozzájárulás a nemzetgazdasági GDP-ben 3,2%-ról 4,6%-ra nőtt. Az adatok alapján kijelenthető, hogy a mezőgazdaság – alacsony bázisról induló – megnövekedett teljesítménye nélkül a nemzetgazdaság csak minimális gazdasági növekedést tudott volna felmutatni a 2011. évben.
A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2011-ben 2169 milliárd forint volt, ami folyó áron számítva 28,8%-kal magasabb, mint 2010-ben, és a valaha számított legmagasabb érték. A mezőgazdaság által előállított javak ára átlagosan 17%-kal, a kibocsátás volumene 10%-kal nőtt. A növényi termékek magas hozamai mellett hosszú évek után először az állati termékek kibocsátása is nőtt. A kibocsátás értékének növekedését a növényi és az állati termékek esetében is jelentős áremelkedés erősítette.
A kedvezően alakuló termésátlagok mellett a fontosabb szántóföldi növények esetében a belvíz- és árvízkárok mérséklődésével a 2010. évihez képest nagyobb betakarított terület is hozzájárult a termésmennyiség emelkedéséhez.
Az állattenyésztési ágazatok helyzetének elemzése során megállapítható, hogy az ágazatok legsúlyosabb problémái nem csak speciálisan ágazati, hanem gyakran horizontális jellegűek. Az állatállomány nagysága a 2011. december 1-jei adatok alapján elmaradt az előző évitől, csak a szarvasmarha-állomány gyarapodott mérsékelten (2%).
Az élelmiszer-feldolgozó ipar termelésének volumene 2011-ben 2,5%-kal nőtt, megtörve a megelőző évek csökkenő tendenciáját. Jellemző maradt azonban az a folyamat, hogy a belföldi értékesítésben visszaesés tapasztalható.
Hazánk és az EU vidéki területein a népesség elöregedése tovább folytatódik, az átlagéletkor magas, egyre kevesebb a fiatal. A korösszetételt vizsgálva hazánkban a legidősebb (65 éven felüli) korosztály aránya minden térségtípusban 2-5%-kal magasabb a legfiatalabb (0–14 éves) korosztályénál. Ez az eltartóképesség csökkenését vonja maga után, ami pedig számos gazdasági-társadalmi probléma oka.
Az új kormány második évének tevékenységét továbbra is az ágazat középhosszú távú fejlődési pályájának stabilizálása motiválta. A 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy a vidéki térségek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, a fenntarthatóságot és a vidéki élet értékeit középpontba állító vidékpolitika valósuljon meg.

Teljes cikk