A magyarországi agrártermelés versenyképességének növelése termelési rendszeren keresztül

Erdeiné Késmárki-Gally Szilvia – Fenyvesi László – Mondovics János

Kulcsszavak: inputok, piactudatos modell, öntanuló rendszer

A 2014–2020 közötti költségvetési időszakban az európai uniós támogatási források és eszközök végleges változata még kérdéses. Ami biztos, hogy az Európai Unió versenyképességének fejlesztését célzó tízéves Lisszaboni Stratégia 2010-ben véget ért. Az Európa 2020 stratégia három prioritást (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés), új elemként pedig öt számszerűsített célkitűzést határoz meg, melynek egyike a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítása. A feladat megoldása nehéz, mert az uniós tagországok gazdasági ereje ennek határt szab.
Az általunk ún. piactudatos technológiafejlesztésnek definiált rendszer az agrárgazdaság marketingtevékenységére és a mezőgazdasági termékek versenyképességének növelésére koncentrál. Célja az inputszolgáltatók közötti versenyhelyzet kezelése, a kínálati oldal bővítése, a megmerevedett kereskedelmi struktúrák fellazítása, a gépesítés (beruházás, üzemeltetés stb.) optimalizálásának elősegítése, illetve a célszerű technológiafejlesztés lehetőségének biztosítása. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a kialakított rendszer a magyar körülmények között hatékonyan képes működni.
A javasolt rendszer a világpiac szigorú (feldolgozottság, minőség stb.) követelményeinek kielégítéséhez az alábbi három elemmel rendelkezik: inputok mérése térben és időben, piactudatos termelési rendszer és öntanuló gazdainformációs rendszer. A három elem alkalmazásával jobban kihasználhatók Magyarország páratlan mezőgazdasági adottságai, versenyelőnyhöz juttatva a magyarországi agrártermelést és élelmiszeripart, kedvező hatást kifejtve a hazai inputtermelésre. A rendszer hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, a hatékonysághoz és a versenyképességhez, hiszen az eredményei jól mérhetők, illetve az információt leképező termelésirányítási rendszer jól kapcsolódhat más integrált irányítási struktúrákhoz (pl.: logisztikai, értékesítési szervezetek). A rendszer épít a korábbi mezőgazdasági termelési rendszerek működésének tapasztalataira, figyelembe veszi a sajátos hazai feltételeket, és megoldási lehetőséget nyújt az Európa 2020 célkitűzéseinek megvalósítására.

Teljes cikk