A magyar agrárkereskedelem tíz évvel a csatlakozás után

Jámbor Attila – Vásáry Miklós

Kulcsszavak: EU-csatlakozás, hatások, mezőgazdaság, kereskedelem

A tanulmány az Európai Unióval folytatott magyar agrárkereskedelem változó mintáit elemzi a tízéves csatlakozási évforduló tükrében. Az elemzést a leíró statisztikákon túlmenően a megnyilvánuló komparatív előnyök és a terméktérkép módszereivel végezzük 2001–2012 között. Az eredmények szerint az Európai Unió részaránya a hazai agrárkereskedelemből 85-90%-ra nőtt a csatlakozás után, ezen felül az agrárexport közel háromszorosára, az agrárimport pedig közel négyszeresére növekedett. Magyarország legfontosabb agrárexport-célpiacai a vizsgált időszakban Németország, Románia, Szlovákia, Olaszország és Ausztria voltak, míg a legtöbb agrártermék Németországból, Lengyelországból, Hollandiából, Szlovákiából és Ausztriából érkezett. Az Európai Unióval folytatott hazai agrárkereskedelem értékének közel kétharmada származott a fenti országokból 2012-ben. A magyar agrárexportban kiemelkedően fontos szerepe van a gabonaféléknek, a húsoknak, az olajos növényeknek, az élelmiszer-ipari melléktermékeknek és a zöldség-gyümölcs készítményeknek: összesített piaci részesedésük mindkét vizsgált időszakban meghaladta az 50%-ot, az élelmiszer-ipari melléktermékek, hústermékek, tejtermékek, egyéb készételek és gabonakészítmények összesített részesedése az EU-ból származó agrárimportban pedig 43-45% között mozgott 2001–2012 között.
A megnyilvánuló komparatív előnyök módszere alapján végzett elemzések rávilágítanak, hogy összesen három termékcsoport (élő állatok, gabonafélék, élelmiszeripari melléktermékek) rendelkezett minden vizsgált időszakban megnyilvánuló komparatív előnnyel 24 termékcsoportból. Az is bizonyítást nyert, hogy 2001–2003- ról 2010–2012-re 18 termékcsoport megnyilvánuló komparatív előnyei csökkentek, utalva ezzel a komparatív előnyök és ezzel a versenypozíciók romlására. Az eredmények szerint továbbá azon termékcsoportok száma, amelyekből hazánk megnyilvánuló komparatív előnnyel rendelkezett és exportált is, csökkent a csatlakozás után, míg a komparatív hátránnyal bíró és importált termékek aránya nőtt. Különösen kedvezőtlen tendencia, hogy a hazai agrárexportot vezető termékek közül a csatlakozás után a gabonafélék és a melléktermékek kivételével a többi termékcsoport elveszítette komparatív előnyeit.