Az agrárstatisztikai rendszer adatbázisának felhasználási lehetőségei a hatékonyságvizsgálatokban

Laczka Éva

Kulcsszavak: agrárstatisztikai rendszer, koncepciók, definíciók, lefedettség, gazdaságszerkezet

A hatékonyság és versenyképesség vizsgálata napjainkban az agráriummal foglalkozók egyik legaktuálisabb kérdése. Különösen igaz ez akkor, amikor hazánkban csökken a mezőgazdaság részaránya a bruttó hozzáadott érték előállításában, a foglalkoztatásban, de hasonló tendenciát mutatnak más statisztikai mutatók is. A mezőgazdaság kibocsátásának növelése, a magasabb hozzáadott értéket biztosító termelési szerkezet kialakításának, a foglalkoztatás bővítésének feltétele – többek között – a jól képzett, szakirányú tudással rendelkező munkaerő rendelkezésre állása, a mezőgazdasági tevékenység vonzóvá tétele. A helyzet értékelése, a javaslatok kidolgozása komplex – gazdasági, társadalmi, környezeti szempontokra is kitérő – elemzéseket igényel, melyekhez fel kell használni valamennyi rendelkezésre álló információt, adatbázist.
A statisztikai és más információs rendszerek fejlődésének eredményeként ma már nem szenvedünk információhiányban, ugyanakkor az információs rendszerek sokszínűsége a korábbiaknál nehezebb feladat elé állítja az elemzőket, a felhasználókat. A felhasználóknak a korábbiaknál gondosabban szükséges tanulmányozni az információs rendszerekben használt koncepciókat, definíciókat, de át kell tekinteni azt is, hogy az egyes információs rendszerek, alrendszerek adatai az agrárium mely szereplőire, azok mely csoportjára vonatkoznak. Mindezt tovább cizellálja a magyar mezőgazdaságban a két nagy gazdálkodási forma – a gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok – tradicionálisan eltérő működése, szerkezete, eltérő jellemzőik. A sajátosságok és az információs rendszerek nemzetközi standardjai miatt a gazdasági szervezetekre és az egyéni gazdaságokra más-más fogalmakat indokolt meghatározni, de az egyes adatgyűjtések esetében is eltérő megoldásokat kell kialakítani.
A fentiek miatt a cikk célja, hogy felhívja a figyelmet a vonatkozó információk, adatbázisok felhasználhatóságának lehetőségeire, esetenként azok korlátaira, hogy milyen „lefedettségi” és fogalmi eltérésekkel ajánlatos számolni. Javasolja, hogy a hatékonyság, termelékenység vizsgálata a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetekre és a piacorientált egyéni gazdaságokra vonatkozzon. Felhívja a figyelmet a fent említett gazdaságok tevékenységtípusonkénti (növénytermelő, állattartó, vegyes gazdálkodású) vizsgálatára is, ami – további – érdekes eredményekre vezethet. Noha a cikk javasolja, hogy a kizárólag saját fogyasztásra termelő, illetve felesleget értékesítő egyéni gazdaságok ne legyenek alanyai a hatékonysági, versenyképességi vizsgálatoknak, megfontolandónak tartja, hogy az említett gazdaságkör esetében a vizsgálatok alapvetően szociális, társadalmi kérdések vizsgálatára koncentráljanak.

Teljes cikk