A világ és Magyarország nyúlhústermelése és külkereskedelme

Szendrő Katalin

Kulcsszavak: nyúlhús, világ, Magyarország, termelés, export, import

A világ országainak nyúlhústermelése folyamatosan nő, ami döntően a kínai növekedésnek köszönhető. Ezzel szemben Európában a termelés - elsősorban a kis-üzemek megszűnése, valamint a más gazdasági állatfajokat is érintő, például a szigorodó állatjóléti előírások és az ebből adódó költség- és árnövekedés miatt - csökken. Magyarországon a nyúlhús felvásárlása az 1960-as években kezdődött és 1991-ben 20 000 tonna nyúlhúskivitellel érte el a csúcsot, ami 1994-re 10 000 tonna alá esett. Az elmúlt évtizedben kisebb ingadozásokkal stagnált, az utóbbi években azonban már emelkedő tendenciát mutat az előállítás. Hazánk 2012-ben a világranglista 14. helyét foglalta el (6500 tonna), amely a világ teljes termelésének 0,5%-a. Mivel a hazai fogyasztás rendkívül alacsony, a vágónyúl 3-4%-a belföldön, 96-97%-a külföldi piacokon kerül értékesítésre. Exportban 2011-ben csupán Kína, Franciaország és Belgium előzte meg Magyarországot. A magyar nyúlhús külkereskedelmi mérlege egyedülálló: importja nincsen; nettó exportőrként a világon a második. 2011-ben a magyar nyúlhús elsősorban Németországba (25%), Olaszországba (24%) és Svájcba (21%) került, emellett Oroszországba is nőtt a kivitel (11%). Oroszország 80%-ban, Svájc több mint 50%-ban Magyarországról szerzi be a nyúlhúst. A hazai fogyasztás közösségi marketinggel történő ösztönzése mellett, a magyar nyúlhús-termelést és exportot a meglévő piacok megtartásával és bővítésével, valamint új piacok szerzésével lehetne fellendíteni. A svájci piac szempontjából legfontosabb az ottani állatjóléti elvárásoknak megfelelő tartástechnológia, a németeknél a vevők által preferált alternatív nevelési módszerek alkalmazása, míg az oroszoknál csak a jó minőségű nyúlhústermékek kínálata fontos.

Teljes cikk