Vitazáró: hatékonyság és foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban

Mészáros Sándor — Szabó Gábor

Kulcsszavak: teljes tényezőhatékonyság, hatékonyságorientált agrárpolitika, foglalkoztatásorientált agrárpolitika

A Gazdálkodás folyóirat 2014. évi 1. számában vitát indítottunk „Hatékonyság és foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban” címmel (Mészáros - Szabó, 2014). A vita célját a következőkben fogalmaztuk meg: „a vitának elsősorban a hatékonyság és a fog- lalkoztatásjavításánakesélyeire és eszközeire, másrészt a két gazdasági kategória párhuzamos vagy eltérő súlyú szerepére kellene irányulnia” (i. m. 59.). A magunk részéről kétféle alapvető országos szintű mezőgazdaság-fejlesztési stratégiát különböztettünk meg: az egyik a hatékonyságorientált, a másik a foglalkoztatásorientált fejlesztés volt. Ugyanakkor megjegyeztük: „A kétféle cél között különböző kombinációk képzelhetőkel, azok megvalósítását pedig egymástól eltérő stratégiák szolgálhatják.” (i. m. 70.) A vita kiterjedését igyekeztünk úgy korlátozni, hogy az csak a magyarországi helyzetre, az agrárgazdaságon belül csak a mezőgazdaságra irányuljon, a környezet kérdéseivel pedig csupán érintőlegesen foglalkozzon. Elmondhatjuk, hogy a vitaindító cikk élénk érdeklődést váltott ki, mivel az eltelt mintegy egyéves időszakban nyolc hozzászólásjelent meg a Gazdálkodás folyóiratban, összesen 17 szerző tollából. Vitazáró cikkünkben elsősorban e hozzászólásokat értékeljük, egyetértve vagy vitázva a szerzőkkel, majd igyekszünk összegezni a vita tanulságait, emellett a következő javaslatokat fogalmazzuk meg az agrárirányítás, illetve a további kutatómunka számára.
1. Mezőgazdaságunk termelési szerkezetének belterjes irányú fejlesztése régóta fontos célkitűzésnek számított, de manapság még inkább kiemelt feladatot képez az egyre élesedő nemzetközi versenyben. A mezőgazdasági foglalkoztatás növelésének egyik legkézenfekvőbb lehetősége a belterjesítés. 2. Fontos és sürgető feladat az élelmiszeripar átfogó és dinamikus fejlesztése is, követve Lengyelország példáját. 3. A hatékonyság és a foglalkoztatás nélkülözhetetlen feltétele a termelők, vagyis a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének, valamint a szaktanácsadás színvonalának emelése. 4. A szaktudás emelésére, korszerűsítésére azonban a legfelső szinten is szükség van, ideértve az egyetemek, doktori iskolák, kutatóintézetek munkatársait is. Ezért szélesebb körben ismertté és használatossá kellene tenni például azokat az új és korszerű elemzési módszereket, amelyeket hozzászólásukban Fertő Imre és Baráth Lajos (2014) a gazdasági hatékonyság és a külkereskedelmi versenyképesség vizsgálatában használt. 5. A kis- és közepes gazdaságok társulási készségének erősítését az egyik kiemelten fontos agrárpolitikai célkitűzésként kell kezelni. 6. A foglalkoztatási problémák regionális kezelése külön figyelmet igényel. 7. Fontosnak tartjuk a jövőben a környezet- és természetvédelem szempontjainak fokozott figyelembevételét és érvényesítését mezőgazdaságunkban. Ilyen kérdés lehet például a klímaváltozásra (felmelegedésre) való felkészülés, ami erdősítést, mezővédő erdősávok létesítését, öntözőtelepek és víztározók célzott telepítését stb. jelenti, s az ilyen programok nem nélkülözhetik a kormányzati (állami) közreműködést és beruházásokat sem.

Teljes cikk