Húsz év számokban – a legnagyobb magyar mezőgazdasági vállalkozások működésének pénzügyi elemzése

Katits Etelka – Szalka Éva

Kulcsszavak: jövedelmezőség, fizetőképesség és eladósodás, hatékonyság, növekedési ráták, Q14

A tanulmány 20 üzleti év mérleg- és eredménykimutatás-adatai alapján vizsgálja a legnagyobb hazai és a külföldi többségi tulajdonlású mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi helyzetének alakulását. Vizsgáljuk a RO I-, ROA -, ROE -ráták összetevőit, a jövedelmezőségi-hatékonysági követelmény érvényesülését, számolunk növekedési rátákat és értékgenerátorokat. A vizsgálat alapvető célja az adatbázis alapján rávilágítani a mezőgazdasági vállalkozások jövedelmi, pénzügyi és vagyoni helyzetében bekövetkezett változásokra; az ezek mögött meghúzódó ok-okozati összefüggésekre. A vizsgálati eredmények alapján azt javasoljuk, hogy a mezőgazdasági vállalkozások fókuszában az értékteremtőkön (value driver) alapuló tulajdonosi értékalkotás (shareholder value) álljon.
Az elemzést azzal zárjuk, hogy eléggé vegyes képet kaptunk, sőt, egymásnak is ellentmondó következtetésekre jutottunk a számítások eredményeinek elemzése alapján, vagyis a legnagyobb mezőgazdasági vállalkozások
– rendkívül magas (90-95 százalékos) működési költséghányaddal gazdálkodtak;
– fizetőképességük viszonylag kedvező volt;
– alacsony belső növekedési rátát értek el a mérleg szerinti eredményből;
– tőkeszerkezetük a vizsgálat éveiben végig stabil volt;
– fenntartható növekedési rátáik 17,8–1,3% között szóródtak (1993 és 2003-ban negatív értékkel);
– a fenntartható növekedési rátát meghaladó értékesítési nettó árbevétel növekedését nem szolgálta az eszközökkel történő hatékony gazdálkodás, ami összekapcsolódott a mérsékelt, sőt nyomott (adózás utáni) jövedelmezőségi szinttel.
A vizsgált 20 év alatt tehát maradéktalanul nem érvényesülhetett a „Jövedelmezően gazdálkodunk, miközben úgy maradunk fizetőképesek, hogy nem adósodunk el!” elgondolás.
A lényeges értékteremtők (az árbevétel növekedési rátája, a működési profithányad, az eszközintenzitási ráta) mint növekedési indikátorok, rendkívül hektikusan változtak. Ezek, mint figyelmeztető jelek, a lehetséges helytelen út elkerülését, valamint a mezőgazdasági szektor „benchmarks” azonosítását szolgálják.