Fogyasztói szokások felmérése az étrend-kiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából – demokutatás

Lehota József – Németh Nikolett – Gyenge Balázs

Kulcsszavak: funkcionális élelmiszer, szegmentáció, minőség, információ, kockázat, Q13

Az étrend-kiegészítők száma az elmúlt néhány évben rohamosan nőtt; Magyarországon jelenleg több mint 15 000 regisztrált étrend-kiegészítő található meg a piacon. Ezek a hagyományostól eltérő élelmiszerek és a kockázatuk is eltérhet a szokásostól. Egyrészt esetükben is fennállnak a tipikus kockázati tényezők, mint például a különböző biológiai/kémiai szennyeződések, másrészt jelentős táplálkozási kockázatuk is fennáll abból a szempontból, hogy speciális összetevőket tartalmaznak, melyeket ha nem megfelelően fogyasztanak, akkor az nagy veszélyforrást jelenthet. A fogyasztók ugyanakkor jelentős mennyiségű információval találkozhatnak a piacon az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban, melyek sokszor megtévesztőek lehetnek és a vásárlói szokásokat is befolyásolhatják.
A kutatás legfőbb célkitűzése ezért a fogyasztói szokások felmérése a felnőtt korú lakosság körében az étrend-kiegészítők esetében, kiemelve az élelmiszer-biztonságot meghatározó néhány tényezőt, mint a minőség, az információk hitelessége és a kockázatok. Primer kutatás keretében fókuszcsoportos interjú, illetve online megkérdezés került alkalmazásra. Az eredményekből kitűnik, hogy a fogyasztók 42%-a szezonális jelleggel fogyaszt étrend-kiegészítőt. Naponta 1-2 alkalommal a megkérdezettek 18%-a használja ezeket a termékeket. A legfőbb motivációs tényezőnek az étrend-kiegészítők fogyasztásában a vitaminpótlás bizonyult. Mind a fókuszcsoportos interjúk, mind az írásbeli megkérdezés eredményeinek alapján elmondható, hogy az étrend-kiegészítők használatát a megkérdezettek különbözőképpen ítélik meg. Az alanyokat más-más okok motiválják az étrend-kiegészítők használatában, szerepüknek is eltérő fontosságot tulajdonítanak. Az adatfeldolgozás során faktor-, illetve klaszteranalízis segítségével a fogyasztókat az alapján szegmentáltuk, hogy miként ítélik meg az étrend-kiegészítők használatát. A megkérdezettek körében így négy homogén csoportot hoztunk létre és megvizsgáltuk, hogy milyen tulajdonságok jellemzik az egyes csoportokba kerülő fogyasztókat. Az étrend-kiegészítők fogyasztásában a leggyakoribb motivációs tényező a vitaminpótlás, melyet az egészségmegőrzés követ, mint jelentős motivációs tényező. A motivációs tényezők esetén különbség mutatkozott a nemek között: az egészségmegőrzést leginkább a nők jelölték meg az étrend-kiegészítők fogyasztásának indokaként. Az étrend-kiegészítők beszerzésénél a hagyományos kiskereskedelmi egységek dominálnak; az egyéb beszerzési csatornák háttérbe szorulnak. A fogyasztók étrend-kiegészítők vásárlásánál az egészségügyi szakemberek (gyógyszerész, orvos) véleményét tartják a leghitelesebbnek.