Fogyasztói etnocentrizmus vizsgálata Magyarországon – Ajánlások a magyar élelmiszer-gazdaság számára

Szakály Zoltán – Balogh Péter – Csatáriné Dogi Ilona – Polereczki Zsolt

Kulcsszavak: CETSCALE , etnocentrizmus, faktoranalízis, klaszterelemzés, fogyasztói magatartás, Q13

Kutatásunk a hazai termékekre irányuló fogyasztói magatartás elemzésével foglalkozik, amelybe beletartoznak az agrár- és élelmiszer-ipari termékek is. Célunk az, hogy egy általánosan elfogadott nemzetközi skála (CETSCALE , 1–7 Likert-skála) alkalmazásával ajánlásokat fogalmazzunk meg a magyar agrár- és élelmiszer-ipari termékek piaci pozicionálásához.
Tanulmányunk fontos része az etnocentrikus érzelmeket befolyásoló háttérváltozók és dimenziók elemzése, amelynek vizsgálatához egy 2014-ben végzett országos, reprezentatív fogyasztói felmérés adatai álltak a rendelkezésünkre. Kutatásunk eredményei arra adnak választ, hogy valójában kik azok, akik a magyar termékek (köztük az élelmiszerek) potenciális vásárlóinak tekinthetők.
Az eredmények alapján két faktort sikerült elkülöníteni. Az első faktorban leginkább protekcionista és konzervatív érzelmek dominálnak, míg a második faktort a patrióta gondolkodás jellemzi leginkább. Ezt a két faktort használtuk fel a klaszterek kialakításához.
Az első klaszter („Patrióták”) tagjainak véleménye nem egyöntetű, de az mindenképpen elmondható róluk, hogy patrióta érzelmeket táplálnak, hiszen fontos számukra, hogy magyar termékeket vásároljanak, de a külföldi áruk hazai piacról való kitiltásával már nem értenek egyet.
A második klaszterbe tartozók („Fiatal kozmopoliták”) értettek a legkevésbé egyet a CETSCALE-állításokkal. Az ebbe a klaszterbe tartozók valószínűleg nyitottabbak más országok termékei iránt, hiszen egy fiatalabb (18–29 év közötti) korcsoportról van szó, akik többször utaznak külföldre, mint a másik két klaszter tagjai. Ők a leginkább kozmopolita gondolkodásúak.
A harmadik klaszter tagjai („Idősödő nemzetvédők”) értettek a legjobban egyet a CETSCALE állításaival. Ők nagyrészt a 60 év feletti korosztályba tartoznak, és ritkábban utaznak külföldre.
Ha a magyar termékek versenyképességének javítása a cél, akkor a jelenlegi célcsoport megtartása mellett érdemes lehet új fogyasztói csoportokat is megcélozni. Az érdeklődést fokozni lehetne a fiatalabb generációk körében, modernebb megjelenéssel, újszerű megoldásokkal.