A lóágazat helyzetének elemzése újszerű megközelítésben és Magyarország lóágazatának pozicionálása

Mihók Zsuzsanna

Kulcsszavak: „lovas forradalom”, immateriális igények, emberi fejlődés, gazdasági teljesítmény, jólét, Q19

A ló az emberiség életútjának kísérője, az ember életszínvonala fejlődésének folyamatos hozzájárulója. Háziasítása óta a ló az ember szolgálatában teljesít különböző szerepeket, amelyek az emberi igények függvényében alakultak és alakulnak. A ló szerepében bekövetkezett legutóbbi változás megközelítőleg a XX. század hatvanas éveiben kezdett kibontakozni a világ legfejlettebb országaiban. A ló többfunkciós szerepvállalásában jelentős változás következett be, amelyet leginkább a „lovas forradalom” kifejezéssel lehet jellemezni, mindenekelőtt annak társadalmi-gazdasági jelentősége miatt. A lónak nemcsak egy újabb szerepbeli változásáról van szó, hanem mindenekelőtt arról, hogy a ló – nagyságrendjét tekintve – az immateriális szükségletek kielégítésében kap szerepet, ellentétben a korábbi tendenciákkal, amikor alapvetően a materiális szükségletek kielégítésében volt szerepe. Miközben pedig a ló jelenlétével és különböző tevékenységekben való szerepvállalásával hozzájárul az ember fizikai, mentális és érzelmi jólétéhez (önmegvalósításához), jelentős nagyságrendű gazdasági hatás termelődik, amely egyrészről elengedhetetlen az ágazat fenntartható fejlődéséhez, másrészt viszont a nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulásban realizálódik.
A folyamat természetesen nem univerzális jellegű, és ahol zajlik, ott is eltérő a változások intenzitása. Felmerülhet a kérdés, hogy hol tart a jelentős lovas tradicionális értékekkel jellemezhető Magyarország ezen átalakulási folyamatban és milyen gazdasági hatással jellemezhető az ország lóágazata.
A kutatás során e kérdés megválaszolására helyeztem a hangsúlyt, amelyhez a magyarországi lóágazat naturális mutatók alapján történő jellemzése (és nemzetközi összehasonlító elemzése) és ennek alapján az ágazat által 2013-ban generált gazdasági hatások számszerűsítése nyújtotta a kiindulási alapot.
Magyarország lóágazatának pozicionálásán túlmenően a kutatás során kapott eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy a lóágazat helyzetének reális megítélését – az ágazat megváltozott szerepvállalásából eredő sajátosságok miatt – újszerű megközelítésre kell alapozni. Ezen újszerű megközelítés lényege, hogy az ágazat fenntartható és versenyképes működését lehetővé tevő kereslet generálódásának feltételeit mennyiségi és minőségi szempontok szerint külön kell választani. Előbbi a ló és a lóhoz kapcsolódó tevékenységek iránti kereslet kialakulásának lehetőségeit nagyságrendi értelemben, utóbbi a lovas tevékenységek típusait jelöli ki.
A kutatómunka legfontosabb eredményei az alábbiakban foglalhatók össze:
Ugyan a fejlett országokhoz képest késve, de Magyarországon is elkezdődött már a lovas forradalom. A világ számos országával szemben jelentős előnyök figyelhetők meg, ugyanakkor a fejlett országokkal való összehasonlítás eredményeként tapasztalt hátrányok is megkérdőjelezhetetlenek.
A ló és a lóhoz kapcsolódó tevékenységek iránti kereslet nagyságrendi szempontok alapján történő vizsgálatának eredménye szerint a lóágazatban keletkező kereslet előfeltételei az emberi fejlődési indexet alakító tényezőkben keresendők. Ezen túlmenően az egy főre jutó GD P magas színvonala is szerepet játszik a lóágazatban keletkező kereslet generálódásában, de csak abban az esetben, ha az magas és nagyon magas színvonalú emberi fejlődési indexértékekkel párosul.