A hazai háztartási élelmiszer-hulladékba kerülő kenyér egyes gazdasági, társadalmi és ökológiai hatásai

Hubert Klára – Szűcs István

Kulcsszavak: élelmiszer-pazarlás, háztartás, kenyérfélék, földterület, éhezők, Q59

A mai felgyorsult világban, ahol a FAO szerint mintegy 792 millió ember éhezik és ahol a források végesek, kulcsfontosságú, hogy megfelelő figyelmet kapjon az élelmiszer-veszteség, illetve élelmiszer-pazarlás megelőzésének és csökkentésének témája.
Globálisan és hazai szinten is jelentkező probléma a már előállított és a végső fogyasztóhoz eljuttatott élelmiszerek pazarlása, mely nemzetgazdasági szinten jelentős veszteséget eredményez. Míg világviszonylatban mintegy 1,3 milliárd tonna nagyságrendű élelmiszer-hulladékot említ a FAO 2011-es tanulmánya, addig hazánkban 1,8 millió tonnára becsülik az élelmiszerszemét éves mennyiségét, amely magában foglalja a termeléstől a fogyasztásig minden szegmens hulladékát. A Magyar Élelmiszerbank által 2015-ben közölt lakossági, azaz háztartási élelmiszer-hulladék mennyisége mintegy 400 000 tonna.
A KSH 2012. évre vonatkozó adatai szerint évente átlagosan 304 760 tonna kenyér kerül a bevásárlókosarakba, melyből a fogyasztók által három legnagyobb mennyiségben vásárolt kenyérféle 10%-os pazarlásával közel 6,5 milliárd Ft-nak megfelelő pénzügyi veszteség keletkezik. Az MNB 2016-os középárfolyamával számolva ez az érték 20,6 millió eurónak felel meg.
A kenyérfélék „szemétbe kerülésével” egyidejűleg elpazarolt pénzből – kenyérfélétől függően (fehér kenyér, félbarna kenyér, házi jellegű kenyér) – 490 560–648 430 gyermek kenyérből származó szükséglete lenne fedezhető, amennyiben minden egyes évben igénybe vennék az általános iskolában, valamint a gimnáziumban nyújtott közétkeztetési szolgáltatást.
A kommunális hulladékba került kenyérfélékkel elpazarolt kilokalória-mennyiséggel mintegy 685 700 ember éves – kenyérből származó – energiaszükséglete lenne fedezhető.
Amennyiben a megvásárolt kenyérfélék 10%-a „szemétben végzi”, azzal mindösszesen 35,6 millió m3 felesleges vízlekötés terheli a környezetet.
Az évente kidobott mintegy 27 500 tonna kenyérmennyiséggel mintegy 27 500 tonna üvegházhatású gáz (CO2) kerül a légkörbe.