A Vidékfejlesztési Program (2014–2020) végrehajtásának tapasztalatai

Vulcz László

Kulcsszavak: uniós forrás, fejlesztési cél, beruházás, közbeszerzés, Q14, Q18, R42

A 2014–2020 közötti időszakban jelentős, mintegy 9000 milliárd forint összegű európai uniós fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére. A források 14,4%-a (nagyságrendileg 1300 milliárd forint) került a Vidékfejlesztési Programra allokálásra, amely a második legnagyobb forrással rendelkező program.
Az egyes élelmiszer-gazdasági ágazatok fejlesztésére allokált forrásokkal kapcsolatban megállapítható, hogy a kertészet esetében a korábbiakhoz képest nagyobb volumenű fejlesztésre állnak rendelkezésre a források, míg az állattenyésztés és a növénytermesztés esetében ez nem mondható el. Az állattenyésztési ágazat beruházásaira allokált forrás alulpozicionált. Az előző programozási időszakhoz képest jelentősen nőtt az élelmiszeripari ágazat rendelkezésére álló uniós pénz, de félő, hogy olyan kisebb volumenű beruházások valósulnak meg belőle, amelyek hosszú távon nem lesznek életképesek. A nagy árualap előállítására képes élelmiszeripari üzemek ki vannak zárva a támogatási lehetőségből.
Kiemelt prioritásként szükséges kezelni az öntözéses gazdálkodás bővítésének lehetőségét, figyelemmel a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyére. Magyarország kimagasló agrárpotenciállal rendelkező területein csak korlátozottan vagy egyáltalán nem lehet felszín alatti vízből uniós forrásból támogatott öntözési beruházást megvalósítani. A felszín feletti víz igénybevétele a támogatott öntözési beruházásoknál nincs korlátozva, viszont a vízi létesítmények karbantartásának hiánya miatt számos esetben nem valósítható meg, mivel nem biztosítható az öntözéshez szükséges megfelelő vízhozam. Másik nagy probléma az öntözésfejlesztés esetén a hazai elaprózott birtokszerkezet. Mivel a vízgazdálkodás fejlesztése stratégiai cél, szükséges a programban szereplő 20%-os korlát eltörlése az öntözési beruházások megvalósíthatósága érdekében.
A Vidékfejlesztési Program esetében eddig nagyságrendileg 450 milliárd forint kötelezettségvállalás történt, ami a forrás 35%-át jelenti, valamint közel 100 milliárd forintot fizettek ki, ami a forrás 8%-át fedi le. A programozási időszak közepén ez a teljesítmény alacsonynak minősíthető, amennyiben nem gyorsul fel a program végrehajtása, úgy a források felhasználása veszélybe kerülhet. A kifizetések gyorsítását és egyszerűsítését eredményezhetné a jelen időszakban az uniós jogszabályok alapján sokkal szélesebb körben engedélyezett egyszerűsített költségelszámolás (egységköltség, illetve átalányköltség-alapú támogatás) alkalmazása.
Az uniós támogatásból megvalósuló beruházások esetében komoly problémát jelent, hogy a közbeszerzésekről szóló hatályos 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) kötelezővé teszi a kedvezményezetteknek közbeszerzési eljárás lefolytatását 40 millió forint megítélt támogatási igény felett.

Teljes cikk