A „fordulat” és az agrártudományi elit (1946 ősze – 1948)

N. Szabó József

Kulcsszavak: felsőoktatás, reform, Magyar Tudományos Akadémia átalakítása, egyetemi tanári kinevezések, habilitációk, R5, R50

Az 1945–1946-os rendszerváltozás a legkisebb átalakulást – a többi elitcsoporttal összehasonlítva – az agrártudományi elitben okozta, mivel ennél a csoportnál volt a legalacsonyabb a hatalmi beavatkozás az igazolások és a bélistázás idején. Az okok között található, hogy a politika részéről ekkor még nem érkezik komoly kihívás az agrár-felsőoktatással szemben, továbbá az, hogy az új agrártudományi elitbe „bekerülni” szándékozók ekkor még nincsenek abban a helyzetben, hogy a régi elitet lecseréljék.
Változás a hegemóniára törekvő, majd a monopolisztikus hatalmat megvalósítani szándékozó Magyar Kommunista Párt (MK P) radikális politikai fordulatával következik be.
Az MK P az egyetemi reform részeként 1948. június 8-án elkészítette az agrár-felsőoktatás átalakításának tervét. A kommunisták a mezőgazdaság perspektivikus káderszükséglete, a tervezett és megvalósítandó kollektivizálás miatt szükségesnek tartották a felsőfokú mezőgazdasági képzés radikális átalakítását. Ennek érdekében nagyarányú szervezeti változtatásokat terveztek. A párt egy szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot szolgáló agrár-felsőoktatás létrehozásában gondolkodott. A célkitűzés keresztülvitelének azonban sok feltétele hiányzott, különösen nagy gondok voltak az új oktatói kar megteremtésénél.
A kommunista reformelképzelés miatt igen sok tanszék megszűnt volna, és a jól felkészült tanári kar elbocsátására, illetve „rendkívüli állományba” helyezésére került volna sor. Mivel az új szocialista oktatói kar létrehozásának feltételei ekkor nem voltak meg, ezért a tervezetből a káderpolitikai rész „kimaradt”. Néhány reális célkitűzést tartalmazó terv egészéről azonban meg kell állapítani, hogy a többi felsőoktatási ágazati tervvel összehasonlítva a mezőgazdasági képzés volt a legkevésbé kidolgozott és a legszínvonaltalanabb.
A fordulat időszakának jellemzője volt még, hogy az agrár-felsőoktatás és a tudományos elit helyzete tovább romlott, a tudományterület akadémiai pozíciói is visszaszorultak.