Az agrárgazdaságban foglalkoztatottak képzettsége és a jövő igénye

Magda Sándor – Marselek Sándor – Magda Róbert

Kulcsszavak: agrárgazdaság, agrárképzés, vidéki foglalkoztatás, szaktanácsadás, gyakorló gazdaságok, J21, J24, R23

Tanulmányunkat az agrároktatáshoz kapcsolódó vitaindítónak szánjuk. Hazánk – a számok alapján igazolhatóan – nem használja ki agrárlehetőségeit, nem jellemzők az innovatív megoldások és sok esetben a szakértelem is hiányos. Az európai tapasztalatok azt igazolják, hogy az agrárterületen is az egymásra épülő képzés, a több tudományterületen is aktív egyetemek és kutatóintézetek képviselhetik a versenyképes tudás átadását. Az oktatást közelebb kell hozni a gyakorlathoz, át kell gondolni, hogy ez az irány osztatlan képzéssel sikeresebb lehet-e. Alapvető feladat az emberi tőkébe történő beruházás.
A magyar agrárgazdaság versenyképessége – lehetőségeihez viszonyítva – kedvezőtlen, a foglalkoztatottak és gazdálkodók iskolai végzettsége alacsony. Ez megköveteli, hogy az oktatásba, így a humán erőforrásba történő beruházás elsődleges célunk legyen. Versenytársaink tudásszínvonala a piaci versenyben meghatározó, ha ezt nem ismerjük fel, lemaradásunk folyamatosan nő.
Megfelelő ismeretek hiányában a gazdák nem képesek hasznosítani a közgazdasági, a pénzügyi, a műszaki és a piaci adottságokat sem.
Vizsgálataink szerint az agrár- és élelmiszer-termelés munkaerő-utánpótlásának folyamatossága a képzési rendszer jelentős megújítását igényli. Szükséges a korszerű ismeretek oktatása, a gyakorlatorientált képzés megvalósítása, a technológiai fejlődés követése és a menedzseri ismeretek arányának növelése. A jövő jelentős kihívásokat hoz, amelyekre fel kell készülni.
A gyakorlatigényes agrárképzést (azon belül is az alapképzést) a vidéki campusokra kell alapozni, hiszen az itt tanulók adják a környék agrárszakembereit. Ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság újra sikeres legyen, megfelelő szakértelemmel bíró irányítókra és szakmunkásokra van szükség.
Az elérendő célok teljesítéséhez tudnunk kell, hogy a magyar fejlődés nem független a világtól. Fontos feladat a fejlődést követni, a digitalizáció, a műszaki fejlődés gyorsulása, a robotok kifejlesztése már a közeljövőben várható, ezek a jövő fő irányai, de mindezek mellett megmaradnak a munkaerő-igényes ágazatok, amelyek csak képzett szakmunkásokkal lehetnek eredményesek.