A makro- és a mikroszintű teljesítménymutatók a KAP szolgálatában

Szálteleki Péter – Pupos Tibor

Kulcsszavak: indikátorok, mezőgazdaság, számítási algoritmusok, Q19

Nem lehet közömbös az érintettek számára, hogy a gazdaság elsődleges jövedelmet termelő szervezeti alapegységei hogyan gazdálkodnak az erőforrásokkal, milyen hatékonysággal állítják elő az outputokat. Ennek megválaszolása tehát nem nélkülözheti egy ország és annak alapegységei gazdasági teljesítményének számbavételét, az inputok és outputok viszonyának, azaz hatékonyságának elemzését. A teljesítmények és a hatékonyság alakulása különböző mutatószámokkal jeleníthető meg. A számított és ezek felhasználásával képzett további mutatók alkalmazhatóságát azonban nagymértékben befolyásolja azok szakmai tartalma, a képzett mutatók aggregáltsági foka, az adatbázis milyensége stb. Fontos követelményként jelenik meg tehát számításuk algoritmusának egységesítése. Csak ez biztosíthatja azt, hogy a különböző célú és dimenziójú elemzéseknél az összehasonlíthatóság, a változás mértékének és irányának reális megítélése, szakmai megalapozottsága stb. biztosított legyen.
A cikk keretében arra keressük a választ, hogy a vállalati, nemzetgazdasági, EU-s szinteken számított teljesítmény- és hatékonysági mutatók tartalmának összhangja – a javasolt vagy kötelezően alkalmazandó algoritmusok mellett – biztosított-e. Fontos kérdésként kezeltük azt is, hogy a mezőgazdasági termelés teljesítménymutatóiban az ismert sajátosságok hogyan jelennek meg, illetve a különböző szintű teljesítménymutatók tartalmi elemeinek struktúrája között milyen összefüggések állnak fenn. Továbbá érdeklődésre tarthat számot az is, hogy a gyakorlatban széles körben alkalmazott hatékonysági mutatók és azok aggregáltsági foka igényli-e – és ha igen, akkor milyen – korrekciók elvégzését és miért?