Az agrár-felsőoktatásban használt tanulmányi információs rendszerek fejlesztési tapasztalatainak nemzetközi hasznosíthatósága

Lehőcz Gábor

Kulcsszavak: elektronikus tanulmányi rendszerek, vezetői információs rendszerek, agrár-felsőoktatás, keleti országok, Q00, Q10, Q19

Csatlakozva Magda Sándor, Marselek Sándor és Magda Róbert: Az agrárgazdaságban foglalkoztatottak képzettsége és a jövő igénye című vitaíráshoz, magam is komoly kihívásnak és fontos feladatnak tekintem a vidéki agrárképzés megtartását és megerősítését a jövő igényeinek figyelembevételével. Meglátásom szerint ebben rendkívüli szerepet tölthet be a magyar agrár-felsőoktatásban felhalmozott tudás és tapasztalat nemzetköziesítése. Munkám során a nemzetközi tudástranszferben rejlő számos lehetőség közül a fejlett oktatásszervezésre alapozott vezetői döntéstámogató rendszerek kialakulását és azok nemzetközi hasznosíthatóságát vizsgáltam, különös tekintettel az agrár-felsőoktatás specialitásaira. A hazai felsőoktatás elmúlt évtizedben történt átalakulása során az ebben az irányban tett lépések jelentős ismeretet halmoztak fel a szakembereknél, amit rövid és nem reprezentatív kitekintésem alapján a gyorsan fejlődő keleti felsőoktatási térségekben is jó eséllyel lehetne a kapcsolatépítés és -megerősítés egyik eszközeként használni, továbbá piaci alapon kamatoztatni.