Vállalati együttműködések áttekintése a cukortermékpályán – a termelői csoportok működése

Csima Ferenc – Borbély Ákos

Kulcsszavak: cukorvertikum, cukorrépa, integráció, előfinanszírozás, termelői csoport, Q13, Q14, L14

Jelen tanulmány a cukor termékpályán működő koordinációs és integrációs kapcsolatokat mutatja be, különös tekintettel a termelői csoportok működésére, valamint működésük gazdasági értékelésére. A vizsgálatok során igazolást nyert, hogy a cukorrépa termelői csoportok megfelelnek a szakirodalomban meg-fogalmazott ilyen típusú integrációkkal szemben támasztott alapkövetelményeknek:
– önálló gazdálkodókból állnak, a tagok felelőssége korlátozott;
– nettó jövedelmet transzferálnak tagjaiknak, döntően különböző szolgál-tatásokon keresztül;
– a cukorrépa termelői csoportok nagy része nem csak felfelé irányuló vertikális kapcsolattal (cukorgyár) rendelkezik, hanem közös beszerzések révén intenzíven kapcsolódik lefelé az inputanyag-beszállítókhoz;
– a termelési, értékesítési folyamattal járó tranzakciós költségek csökkenthetők azáltal, hogy az egyes cukorrépa-termelők tevékenységeiket (pl. be-takarítást) egymással összehangolják;
– nagy mennyiségű termék előállítása történik nagyfokú szakértelem mellett;
– az előállított termék az egységesített technológia miatt homogénebb. A tanulmányban megfogalmazott három hipotézis közül kettő
– a cukorrépa termelői csoportok adatainak összehasonlító elemzése (2008–2017) alapján – igazolásra került, egy hipotézis pedig nem volt szignifikánsan igazolható, azaz
– a cukorrépa termelői csoportok folyamatosan jelentős (a teljes mennyi-séghez viszonyítva legalább 15%-os) arányban képesek alapanyagot biztosítani a cukorgyárnak;
– a termelői csoportok által megtermelt cukorrépa minősége (cukortartalma és sűrűlé-tisztasági hányadosa) szignifikánsan nem tér el a termelői csoportokon kívüli termelőkétől;
– a cukorrépa termelői csoportok állami támogatása növeli a termelői csoporttagok által realizálható cukorrépa-termesztéssel kapcsolatos bevétel összegét, így a termelői csoportok kevésbé érzékenyek a répatermesztés gazdasági feltételeiben bekövetkező változásokra, mint a termelői csoportokon kívüli termelők.
A pozitív eredmények ismeretében javaslatként megfogalmazható a cukor-répa termelői csoportok további támogatásának folytatása annak érdekében, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben integrálódjanak a termelői csoportokba, növelve ezáltal a répatermesztés stabilitását.

Teljes cikk