A vidékfejlesztés lehetőségei Magyarországon a 2007 és 2013 közötti időszakban

Iglói Gabriella

Kulcsszavak: Európai Unió, vidékfejlesztés, strukturális alapok, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

Magyarország 2004. január 1-jével vált az Európai Unió strukturális alapjai, és ezek közt az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap kedvezményezettjévé. A felkészülés azonban jóval korábban, már 2000-ben megkezdődött. Napjainkra a strukturális alapok felhasználásának folyamata jól halad, és ezzel párhuzamosan a következő költségvetési időszak bevezető szakasza is megkezdődött.

A vidékfejlesztés támogatási rendszere jelentősen megváltozik a 2007-2013. közötti időszakban. A terület jóval nagyobb hangsúlyt kap azzal, hogy a strukturális alapoktól elkülönült, új támogatási alap került létrehozásra: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). Ez az önálló alap megoldást ad a korábbi időszak szétaprózott vidékfejlesztési támogatáspolitikájára. Bár ez egy történelmi lehetőség a vidékfejlesztés történetében egész Európában, az újonnan létrehozott EMVA a tagállamokat – így Magyarországot is – számos kihívás elé állítja. Ezek a kihívások a vidékfejlesztés jelenlegi, a strukturális alapokra építő jelenlegi szabályozásából erednek és a következő területeket érintik: stratégiai tervezés, az intézményi háttér kialakítása, a monitoring rendszer működtetése. Az EMVA-hoz kapcsolódó nemzeti rendszereket a strukturális alapokhoz képest a lehető legkisebb eltéréssel kell létrehozni.

Az EMVA felhasználására történő felkészülés részeként elkészült és partnerségi konzultáció céljából nyilvánosságra került a vidékfejlesztés hazai támogatási stratégiája a 2007-2013. időszakra, a Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Stratégia. A stratégia a jelenlegi formájában jó alapot szolgáltat a tervezési szakaszban az együttműködéshez, azonban nagy számú megvitatandó kérdést is felvet.

A jelenlegi tanulmány célja kettős: egyrészről beazonosítani azokat a kihívásokat, amelyekkel Magyarországnak szembe kell néznie, továbbá ezekre alternatív megoldások bemutatása. Másrészről a nemzeti vidékfejlesztési stratégia gyengeségeinek bemutatása a fenntarthatóság, a más finanszírozási mechanizmusokkal való harmonizáció, a mutatószámok keveredése és végül a végrehajtást támogató intézményi háttér szempontjából.

Teljes cikk