Merre tart az európai és a hazai vidékfejlesztés?

Vulcz László

Kulcsszavak: kutatás, vidékfejlesztés, vidékpolitika, Közös Agrárpolitika, helyi fejlesztés JEL-kód: Q18, R11

DOI: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.67.3.t.pp_267-276

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) végrehajtása a 2021-2027 -es programozási időszakban megtartotta önállóságát, különállóságát az egyre erősödő agrár- és környezetifókusz mellett. A vidéki térségek fejlesztési szükségletei egyre kevésbé elégíthetők ki a jelenlegi vidékfejlesztési beavatkozásokkal. A fejlesztési forrásoknak ugyan tágabb, több ágazatra vonatkozó kihatása van a foglalkoztatásra, különösen az építőiparra, de ha ezektől eltekintünk és csak az ágazati foglalkoztatási adatokat vizsgáljuk, akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy az agrár ágazatnak juttatott magas támogatási források ellenére az agráriumnak csökken a jelentősége a foglalkoztatásban, így a vidék népességmegtartásában is. Az Európai Bizottság egyes főigazgatóságai sajátjuknak tekintik a hozzájuk rendelt forrásokat és ez az attitűd tetten érhető a hazai programalkotásban és végrehajtásban is. A szaktárcák szintén sajátjukként kezelik a hozzájuk rendelt forrásokat. A programok közötti horizontális koordináció és szabályozás az egyes uniós költségvetési időszakokban eltérő szinten valósult meg, de véleményem szerint, soha nem érte el azt a szintet, hogy a térségi tervezés teljes mértékben integrálódjon a stratégia alkotásba.
A hazai vidék fejlődésének egyik legfontosabb eszközének, lehetőségének tartom, hogy kormányzati szinten (top-down) a befektetések ösztönzésével olyan növekedési pólusok jöjjenek létre, amelyek a lehető legteljesebb mértékben lefedik az ország területét. Ezzel párhuzamosan, a városi és vidéki térségek alulról jövő (bottom-up) kezdeményezéseit is támogatni kell, annak érdekében, hogy a helyben megfogalmazott fejlesztési igények meg tudjanak valósulni. Ennek megvalósítására a közösségvezérelt helyi fejlesztések (Community-Led Local Development; továbbiakban: CLLD) és a LEADER megfelelő eszközt biztosítanak, de a centrum és periféria területeket tervezés szempontjából komplexen kell kezelni. Szakmai tapasztalataim alapján, egy térség fejlesztésében nem lehet mereven leválasztani a nagyobb városokat és a környező vidékfejlesztés hatálya alá tartozó 10 ezer fő alatti településeket, azok összehangolt fejlesztésére van szükség.

Teljes cikk