A magyar agrármarketing jövőképe, a szükséges tennivalók

Gaál Béla

Magyarországon az agrárgazdaság szerepe az ország termelési és kulturális hagyományai miatt jelentős, és a nemzeti jövedelem-termelésben, a kereskedelmi mérlegben tapasztalható csökkenő részaránya ellenére a jövőben is kiemelkedő fontosságú. (Pl.: az 1980-as évek végére közel 22-24%-át tette ki a dollár elszámolású kereskedelmi mérlegnek, ez az elmúlt évekre 5-7%-ra csökkent.)

Még inkább így van ez, ha az Európai Unió új szemléletét is figyelembe vesszük, amely az agrártermelést és a vidékfejlesztést egymás mellett működő, egymást kiegészítő rendszerként fogja fel. Az első esetben (agrártermelés) ugyanis a vállalkozási szabadság, a piaci verseny jelenléte tapasztalható, míg a másikban (vidékfejlesztés) a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a munkaerő-megtartás igénye is érvényesül. A kérdés a jövővel kapcsolatban úgy fogalmazható meg, hogy az ilyen bonyolult, piaci és nem piaci jellemzőkkel bíró ágazatnak milyen szemléleti, módszertani és támogatáspolitikai irányultsággal indokolt rendelkeznie a sikeres helytállás érdekében? A választ természetesen szűkíteni szükséges – a kompetenciák miatt is – a piacképesség növelését, a versenyképesség erősítését szolgáló marketing szakterületre, de fontos szem előtt tartani, hogy az itt tapasztalható negatívumok nem egyszerűen csak gazdasági hatásúak, hanem szélesebb, társadalmi, szociológiai, politikai következményekkel is járhatnak.