A LEADER+ indulása Magyarországon

Fodor Dóra – Kocsondi Tamás – Kocsondi József

Kulcsszavak: vidékfejlesztés, szubszidiaritás, decentralizáció, partnerség, Innovativitás

A vidéki térségek fejlesztése érdekében készült különbözõ programok a '80-as évek végéig elkülönült, ágazatonkénti (mezõgazdasági, oktatási, kulturális, egészségügyi, infrastrukturális, vállalkozás-fejlesztési stb.) támogatásra koncentráltak, s nem jelentek meg koncentráltan, egymást segítve a kistérségekben. A '90-es évektõl kezdve felismerték a növekedés helyett a fenntartható helyi fejlõdés jelentõségét, figyelembe véve a vidéki térségek környezeti, gazdasági, szociális és kulturális dimenzióit is. Új, innovatív fejlesztési módszerek kidolgozására került sor, bevonva a helyi közösségeket is a megoldások keresésébe.

Az Európai Unió közös agrárpolitikájának egyre inkább a vidékfejlesztés kerül a középpontjába a piacszabályozással szemben. Ennek az az oka, hogy az agrár-árutermelés technológiájának fejlõdésével mind kevesebb embert képes foglalkoztatni a mezõgazdaság és az állattenyésztés. Elõtérbe kerül a környezetgazdálkodás, a helyi termékek helyben történõ értékesítése és a falusi turizmus, mint vidéki foglalkoztatást biztosító ágazat.

A vidéki térségek fejlesztését alulról jövõ kezdeményezésként, integrált programozással valósítja meg a LEADER program, amely nagy és sikeres múltra tekint vissza az Európai Unió tagországaiban. 2006-tól kezdve az új tagállamok között elsõként Magyarországon is elkezdõdhetett a megvalósítása az AVOP LEADER+ intézkedéseként. A program integráltan kezeli az agrárium és a vidékfejlesztés összefüggéseit, széles körû hálózatot épít ki az egyes szektorok (önkormányzatok, gazdálkodók, mikro- és kisvállalkozások és civil szervezetek, magánszemélyek) partneri együttmûködésén keresztül. Döntési jogköröket delegál lokális szervezetek részére, helyiek dönthetnek a helyi fejlesztésekrõl, a pályázatokat a helyi igényekhez, a rendelkezésre álló erõforrásokhoz igazítják.

A LEADER program mûködésének három generációja során bebizonyította, hogy tartalmában és módszerében alkalmas a vidékfejlesztés alapvetõ céljainak megvalósítására, ezért az Európai Bizottság új vidékfejlesztési rendelettervezetében kiszélesíti a helyi szintû programkészítés és döntéshozás rendszerét az úgynevezett „fõsodorba” (mainstream) tartozó további intézkedésekre is.