A magyarországi termőföld hasznosí­tás átalakítási lehetőségei

Magda Sándor – Gergely Sándor

Kulcsszavak: termőföldhasználat, szerkezetváltás, termőföld­használat változatai, mezőgazdasági termékek olajban kifejezett cserearánya, paradigmaváltás

Hazánkban, a termőföldhasználatban paradigmaváltás előtt állunk. Az állattenyésztés drasztikus visszaesése, a növénytermelés vetésszerkezetének elmaradt alkalmazkodása az állatlétszám csökkenéséhez, a zöldség-gyümölcs-termelésben bekövetkezett visszaesés a lehetséges föllendülés helyett, a fosszilis energiahordozók drasztikus drágulása, az ország energiaimport függőségének növekedése, a fosszilis energiahordozók felhasználása során létrejött környezet- és egészségkárosító hatások, valamint az utóbbi 30 évben egyre erőteljesebben tapasztalható mezőgazdasági termékek olajban kifejezett cserearány romlása szükségessé teszi a mezőgazdaság és erdészet energetikai alapanyag-termelő képességének kiaknázását, különösen pedig a biomassza sokoldalú energetikai hasznosítását. Az 1970-2000 között eltelt 30 évben a búza/olaj cserearány romlás 6,2-szeres, a kukorica esetében ez az arányszám még kedvezőtlenebb, hiszen a 30 év előttihez képest 8,3-szoros mennyiségű kukoricát kellett adni 1 tonna olajért 2000-ben, a marhahúsnál pedig 11-szeres a cserearány romlás mértéke. A biomassza energetikai hasznosítása történhet tüzeléses energetikai alapanyagok, biogáz és biohajtóanyagok alapanyagainak mezőgazdaságban történő előállításával, a takarmánygabonák, az olajos magvak, a szántóföldi energetikai növények céltermesztésével, valamint energetikai faültetvények létrehozásával, célirányos, szervezett, hosszú távú stratégián alapuló hasznosításával. A termőföldhasználat átalakítása viszont csak egy jól kimunkált nemzeti stratégia részeként lehet eredményes. A nemzeti stratégiára alapozott gazdasági és mezőgazdasági stratégiának fontos eleme az energetikai alapanyag-termelés és hasznosítás.

Teljes cikk