Fogyasztói vélemények a bio-sertéshúsról, illetve a sertéshúsfogyasztásról

Kiss Csilla – Vincze Judit – Tenk Antal – Pászthy György – Tóásó Szilvia

Kulcsszavak: ökológiai termelés, bio-sertéshús, fogyasztói vélemények, vásárlói szokások

A magyarországi fogyasztók jelentősebb része hallott ugyan a bio-sertés­húsról és automatikusan azonosítja is azt a mangalicahússal, ennek ellenére vásárlásai során nem találkozott még ilyen jellegű termékekkel. Ez a hazai piac sajátossága. Az értékesítés több csatornán folyik, de a vásárlók nem rendelkeznek kellő információval arról, hogy hol juthatnak bio-sertéshúshoz. (A bioboltok csak igen kis hányada forgalmaz ökológiai termelésből származó húst.) Első feladat lehetne ezért a népszerűsítés, a megismertetés. Az egészséges táplálkozás fontossága mellett környezettudatos gondolkodásra szükséges „nevelni” az embereket. Ezután lehet fejleszteni az értékesítési csatornákat (direkt értékesítés, ökopiacok, bioboltok, „biosarkok”). Meg kell célozni e termékekkel az egészségügyi intézményeket, vendéglátó-ipari egységeket, értem ez alatt elsősorban a manapság nagyon divatos „wellness intézményeket”.

A válaszadók legtöbbje a friss tőkehúst vásárolják, ezt követik a konyhakész és a feldolgozott termékek. Ezen igényeknek megfelelően kellene kialakítani a termékstruktúrát a biohúst forgalmazó boltokban, hogy a vásárló mindig megtalálja azt, amire szüksége van, és az igényeit kellőképp kielégíti.

A biotermékek elterjedését leginkább gátló tényező a magasabb ár. Ezt kompenzálni lehetne bevezető akciós árakkal, és a házhoz szállítás szolgáltatásával, amellyel időt és energiát takaríthatnak meg az emberek.

Egyre inkább meghatározó az eladhatóság szempontjából a termék külső megjelenése. Alapkövetelmény az esztétikus külső, ami viszont jelentősen befolyásolja az árat. Kívánatos, hogy a természetes eredetű csomagolóanyagokat részesítsék a feldolgozók előnyben (pl. bélbe töltés töltelékes árunál).

Létfontosságú, hogy a hazai termelők minél gyorsabban és nagyobb arányban célozzák meg termékeikkel a magyar fogyasztói társadalmat, mert ismét arra eszmélhetnek, hogy „kiénekelték a sajtot a szájukból”, a kicsit fürgébb, rugalmasabb, a piacért áldozni is hajlandó külföldiek.

Az ökológiai gazdálkodás térnyerése akkor várható, ha a termelői, forgalmazói, fogyasztói oldalon gyökeres szemléletváltozás következik be.

Teljes cikk