Az ökológiai gazdálkodás alakulása az EU-ban és Magyarországon

Járási Éva Zsuzsanna

Az 1960-as években mozgalomként indult ökológiai gazdálkodás a 90-es években fellendült. Hazánkban is sokan ebben a gazdálkodási formában látták a nagy kiugrási lehetőséget. A kezdeti nehézségeket – a szabályozási rendszer kialakítása – leküzdve hazánkban és a többi KKE országban is fellendült az ökogazdálkodás. Az 1990-es évek végén azonban a korlátlannak mondott piacon értékesítési nehézségek jelentkeztek. A területi növekedési ütem az EU-15 országaiban jelentősen lelassult, mivel a felvevő piac telítetté vált és elérte a fizetőképesség korlátait. A piac a keresleti piacból a kínálati piac irányába változott. Az újonnan csatlakozó KKE országok mezőgazdasági termelőinek le kell számolniuk azzal az illúzióval, hogy az Unióban nem lesz erőteljes versenyhelyzet a biotermékek piacán. Az ökotermelésre átállni szándékozó termelőknek a művelés alá vont területek növelése nem elegendő, termék inno­váció révén fejleszteni kell a termékszerkezetet, valamint a termékfeldolgozottságot és szükséges az értékesítési csatornák „megszilárdítása” is. Ezen feladatok megvalósítása az újonnan csatlakozó KKE országok számára különösen nagy kihívás. A kínai, ukrán és román olcsóbb termékek megjelenése is alátámasztja, hogy a magyar és a csatlakozó országok ökotermelőinek komoly árversennyel kell szembenézniük.

Az ökológiai gazdálkodásról számtalan tudományos és ismeretterjesztő cikket olvashattunk az elmúlt években. Ezek többségében a gazdálkodási forma tár-sadalmi, környezeti és gazdasági előnyei kerültek kidomborításra. Az ökogazdál-kodás társadalmi és környezeti előnyei a gazdaságiakhoz képest vitathatatlanok. A gazdasági előnyök közül az extra jövedelem a legjelentősebb, az extra jövedelem nagysága pedig a kínálat mértékétől függ. Kutatási munkám során különböző matematikai módszerekkel megállapítottam, hogy a kínálat – jelen esetben naturális egységben, termőterület nagyságban értendő – az EU-15 országaiban túlnyomórészt a telítődési görbét követi. Korábbi kutatási eredményekre – és jelen vizsgálat eredményeire, melyek az átállt területek nagyságát és az extra jövedelem közötti összefüggést vizsgálták – támaszkodva megállapítottam, hogy a most csatlakozott országok számára a nyugat-európai piac már közel sem jelent olyan jó értékesítési lehetőséget, mint azt korábban remélhették. Mindezek következtében a KKE országok termelőinek fel kell készülni a belföldi piaci igények kielégítésére, ami adott esetben alacsonyabb extraprofitot eredményezhet, aminek következtében az értékesítési marketingen kell javítani, illetve kiépíteni, esetleg a jelenlegi termelési struktúrát célszerű megváltoztatni, vagy újabb tevékenységet indokolt felkarolni.

Teljes cikk