Zöldenergia és vidékfejlesztés

Gergely Sándor

Kulcsszavak: energiahatékonyság, megújuló energia, foglalkoztatás, vidékfejlesztés, zöldenergia forgatókönyvek

Hazánk mutatószámai a GDP-re, vásárlóerő paritásra vetített energiahatékonyság tekintetében elmaradnak az Európai Unió régebbi tagállamaitól. A 2004 óta csatlakozott 12 állam közül a mezőny első felében foglalunk helyet. Hasonló a helyzet a CO2 terhelés mutatószámaiban is.

A megújuló energiaforrásból származó végső energiafogyasztásban az utóbbi években következett be áttörés, amelyet a törvényi és közgazdasági szabályozás által létrehozott érdekeltség következtében megvalósult villamos erőművi zöldenergia hordozó – tűzifa – tömeges használata tett lehetővé. Hazánk a múlt évben elérte a 2010-re vállalt megújuló energiafelhasználási arányt, ugyanakkor ez még a hazai lehetőség töredékét jelenti. A termőföld hasznosítás átalakításában meghatározó, hogy a mezőgazdaságban termelt élelmiszer alapanyagok olajban kifejezett cserearánya drasztikusan romlott. Ez 30 év alatt a búza esetében hatszoros, kukoricánál nyolcszoros, marhahúsnál tizenegyszeres.

A zöldenergia termelés és hasznosítás kedvező vidékfejlesztési hatásai akkor érvényesülhetnek, ha a termelők termelői csoportba tömörülnek és azok, pedig a szolgáltatókkal, valamint a hasznosító cégekkel klasztereket hoznak létre. Ezt a rendszert támogatják a tudományos és önkormányzati hátteret adó intézmények. A hosszú távon egyensúlyos integrációs partneri viszony alapvető elemei az erősebb partnerek önkorlátozása, a munka, tőke és kockázat arányos profitmegosztás és a mindenkire kötelező szerződési fegyelem.

A zöldenergia hordozó termelés és hasznosítás a regionális versenyképesség növelésével hat leginkább a vidékfejlesztésre, ami a társadalmi szerkezet, a döntési központok, a környezetminőség, a régió társadalmi kohéziója, a gazdasági szerkezet, az innovációs kultúra, a regionális elérhetőség, az intézményi és társadalmi tőke, a kis- és középvállalkozások működése, a külföldi befektetések, az infrastruktúra és a humán tőke, a kutatás fejlesztés, a foglalkoztatottság, a munkatermelékenység, a regionális térségi és városi jövedelem feltételeinek és hatékonyságának javulásában, végső soron a vidéken élők életminőségének és életszínvonalának emelkedésében nyilvánul meg.

A zöldenergia helyi és központosított hasznosítása eltérő hatással van a vidékfejlesztésre. A helyi hasznosítás több előnnyel jár a népességmegtartó képességre és a foglalkoztatásra, mint a központosított.

Három zöldenergia program forgatókönyvet mutatunk be, amelyek közül az első termőterület lekötése 440 ezer hektár, a másodiké 880 ezer hektár, a harmadiké 1370 ezer hektár. A létrejövő új és megőrzött munkahelyek száma 22 842-től 68 226-ig változik abban az esetben, ha adómentes gázolaj árhoz viszonyítottan számoljuk a fa zöldenergia hordozó energia arányos árát. Abban az esetben pedig ha 2006. áprilisában érvényes tűzifa árral számolunk, akkor az új, illetve megőrzött munkahelyek száma 10 469-től 31 270-ig változik.