Az EU támogatáspolitikájának várható hatásai a munka­erőpiac fejlődésére a 2007-2013-as időszakban

Huzdik Katalin

Kulcsszavak: pozitív közgazdaságtan, szegmentált munkaerőpiac, normatív közgazdaságtan, Európai Foglalkoztatási Stratégia, Új Magyarország Fejlesztési Terv

A magyarországi munkaerőpiac az elkövetkező időszakban jelentős kihívás elé néz. A foglalkoztatási ráta jelenlegi 59%-os szintről 70%-os szintre való emelését kell megoldani a munkanélküliségi ráta jelentős növekedése nélkül az európai uniós források felhasználásával. Ez az agrobusiness-re is számottevő kihatással lehet, úgy, hogy közben – a nemzetközi trendeket követve – a mezőgazdaság munkaerő eltartó képessége csökken. Mindezek fényében – a munkaerőpiac közgazdasági törvényszerűségeit figyelembe véve – a 2007-2013 közötti időszak ágazati fejlesztései a foglalkoztatás növelését és a hatékony termelést is kell, hogy szolgálják.

A munkaerőpiac rugalmasságának szükségessége és fontossága különösen az 1990-es évtized második felében, a rendszerváltást követően, a globalizáció, illetve a növekvő nyugat-európai munkanélküliség hatására került a foglalkoztatáspolitika előterébe. A munkaerőpiac nagyobb rugalmassága azért vált fontossá, mert egyre keményebbé válik a nemzetközi verseny – az uniós csatlakozásunk is növekvő versenyhelyzetet teremt – és a világpiacon azok a vállalkozások számíthatnak jobb eredményekre, növekvő versenyképességre, akik rugalmasabban tudnak igazodni a változó piaci követelményekhez. A piachoz való alkalmazkodásnak fontos összetevője a munkaerőpiac feltételrendszere, az alkalmazott aktív és passzív eszközrendszere, vagyis az, hogy a munkaerő alkalmazását mennyire lehet gyorsan és rugalmasan a változó piaci feltételekhez igazítani. Ehhez viszont szükséges megismerni a munkaerőpiacot mozgató erőket, azok működését, azt, hogy hogyan alakultak ki a munkaerőpiaci elméletek, amelyek jelentős szerepet játszhatnak a megfelelő intézkedések meghozásához és a helyes célkitűzések kijelöléséhez.