Az emberi fejlődés indexe a vidék Magyarországán: területi egyenlőtlenségek

Obádovics Csilla – Kulcsár László

Az UNDP emberifejlődés-indexe (HDI) széles körű érdeklődést és vitát váltott ki a kutatók és politikusok körében. A HDI-t általában a nemzeti teljesítmény mérésére használják, tekintettel az emberek jólétére és a fejlődésre. A HDI egy dimenzióba egyesíti a jövedelem, a várható élettartam és az oktatás mutatóit.

A cikk ismerteti a HDI számításának módszerét mikro-regionális szinten, valamint a HDI és több változó – vidékiség, munkanélküliség, a fizikai infrastruktúra színvonala, vállalkozó-sűrűség, kor szerinti megoszlás, migráció – közötti kapcsolatokat.

Magyarország HDI-értéke országos átlagban 0,613. Egyetlenegy mikro-régió, Győr érte el annak a tartománynak az alsó határát, amely nemzetközi viszonylatban magas értéknek számít. A másik véglet Nyírbátor, amelynek HDI-értéke igen alacsony: 0,133 – kevesebb mint az országos átlag 22%-a, és mindössze 16%-a az éllovas Győrének.

A HDI értéke és a vidéki jelleg szoros korrelációban áll egymással.

Az alacsony HDI-értékű mikro-régiók több mint 90%-a a túlnyomóan vidéki jellegű régiók közé tartozik.

Valamely mikro-régió vidéki jellege és humán erőforrásainak fejlettségi szintje korrelációban áll a munkanélküliségi rátával is.

A HDI és a vidékiség között kölcsönhatás áll fenn. Ez azt sugallja, hogy a HDI pozitív hatásait az elemzett mutatókra fokozza az urbanizáció szintje, és a vidékiség negatív hatásait fokozza az alacsony HDI-szint.

Teljes cikk