A magyar agrárfinanszírozás jellemzői az EU csatlakozás küszöbén

Lentner Csaba

Napjainkban a mezőgazdasági társas vállalkozásoknál koncentrálódik az államilag támogatott agrár hitelek közel 90%-a. Banki oldalról ez a társas vállalkozások kedvezőbb „hitelképességét” igazolja. Előnyös, hogy az államilag támogatott hiteleken belül a rövid lejáratú hitelek aránya csökkenő, míg az ágazat igényeihez jobban igazodó éven túli hitelezések részaránya emelkedő. A fejlett piacgazdaságok mezőgazdasági hitelintézményeinek magyarországi adaptálását késlelteti a mezőgazdasági termőterületek „fél-piaci viszonyok” között tartása, illetve „belpolitikai erővonallakkal” való levédettsége. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy az üzemképes birtok méret kialakulásáig egyik agrárfinanszírozási intézményi modell átvételére sem kerülhet sor teljes körűen, ám a jó finanszírozási politika segítheti az üzemképes birtokméretek kialakulását Magyarországon. A mezőgazdaság számottevő hatékonyság javulása pedig csak akkor következhet be, ha a hitelt biztosító bankok az általuk finanszírozott tőkés társaságok birtokain érvényesíteni is tudják a jelzálogjogukat. Ennek érdekében célszerű, hogyha a magyar földpiac az EU csatlakozás közeledtével a magyar társadalmi és gazdasági adottságok figyelembevételével megnyitásra kerül, a hitelt folyósító bankok és lízing társaságok pedig a kihelyezett tőke visszafizetés esetleges elmaradásakor tulajdonosi, illetve vagyonkezelői szerepkörbe léphetnek, a korábbi tulajdonosok pedig visszabérelhetik, vagy visszalízingelhetik a tőkés típusúvá váló mezőgazdasági üzemeiket.

Teljes cikk