Gyümölcsfogyasztás a jövedelem függvényében

Pecze Dénes – Kiss Oszkár Zsolt – Székely Géza

Kulcsszavak: fogyasztás, gyümölcsök, háztartás-statisztika, jövedelmi ötödök

A gyümölcsök fogyasztása 1993 és 1997 között fokozatosan visszaesett 65 kg-ról 49 kg-ra, majd emelkedésnek indult. Ez a folyamat egészen 2003-ig tartott, amikor 72 kg volt a fejenkénti fogyasztás. A termékek közül legtöbbet almából fogyasztunk, átlagosan 15 kg-ot fejenként, ennek a mennyiségnek valamivel több mint fele fogy el déligyümölcsökből és ettől is kevesebb görögdinnyéből, a többi gyümölcs jóval ezen értékek alatt található. A különböző szegmensek fogyasztási ingadozásai alapján elmondható, hogy a magasabb jövedelműek fogyasztása mindig stabilabb (a fogyasztás átlagához viszonyítva, százalékban kifejezve). Abszolút mércével viszont (az átlagtól való, kg-ban mért eltérés alapján) a magasabb jövedelműek fogyasztása nagyobb mértékben ingadozik, és így a teljes fogyasztást is nagyobb mértékben befolyásolják. A gyümölcsöket a piac differenciáltsága és a fogyasztás ingadozása alapján két csoportba osztottuk. Az 1. csoportba az ingadozó fogyasztású és differenciált piacú gyümölcsök tartoznak. A 2. csoportba pedig azok a termékek kerültek, amelyek fogyasztása kevésbé változik és a piacuk is kevésbé differenciált.

Teljes cikk