A hazai felsőoktatás dilemmái

Herneczky Andrea – Marselek Sándor

Kulcsszavak: felsőoktatás, bolognai folyamat, innováció, kutatás, munkaerőpiac

A gazdasági fejlődés alapfeltétele a foglalkoztatás növelése. A foglalkoztatás elsősorban a képzés és oktatás révén növelhető. Az oktatás tömegessé válása és az egyre gyengébb előképzettség miatt a pályaválasztók körében az elmúlt években minőségromlás figyelhető meg. A képzés motivációja nem megfelelő, a felsőoktatási szakok száma az indokoltnál több, nem igazodik a munkaerőpiac igényeihez, a gyakorlati képzés háttérbe szorult. A nagy létszámú főiskolákon, egyetemeken a karrierszolgáltatással foglalkozó irodák javíthatják a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit.
A felsőoktatási intézmények felelőssége az alapképzésben diplomát szerzett hallgatók folyamatos továbbképzése is, mert csak így valósulhat meg az egész életen át tartó tanulás. Fontos az oktatás K+F tevékenységének fejlesztése, az innovációs potenciál növelése, ami az egyetemek, kutatóintézetek és innovatív vállalkozások tevékenységének összefogását, valamint a közöttük kialakuló kapcsolatokat erősítheti. Ezen a téren jelentős az elmaradásunk. A BSc-képzésben résztvevők munkába állása problémásnak tűnik, hiszen a három év nem ad lehetőséget elmélyültebb elméleti felkészülésre, ugyanakkor a félév szakmai gyakorlat sem nyújt elegendő szakmai felkészültséget, munkavégzésre alkalmas jártasságot. Kutatásunk során arra keresünk választ, hogy az agrár-szakmacsoportban felsőfokú végzettséggel és munkatapasztalattal rendelkező szakemberek hogyan értékelik a felsőoktatást. Vizsgáljuk természetesen azt is, hogy a munkaerőpiac milyen elvárásokat támaszt a pályakezdő diplomásokkal szemben. Eddigi elemzéseink alapján az a véleményünk, hogy szükséges a teljes felsőfokú képzés átgondolása, a gyakorlati képzés erősítése, a szakmai háttér minimumának biztosítása.

Full article