Új agrárstratégia alapjai

Buday-Sántha Attila

Kulcsszavak: agrárstratégia, termelési méret, földkoncentráció, technológia, szakképzettség, termékpályák, vidékfejlesztés

Az agrártermelés helyzetének romló tendenciája és a vidék kilátástalansága egyre határozottabban követeli egy egységes agrár- és vidékstratégia kialakítását. Erre azonban nemcsak külső okok, de az ágazatban érdekeltek mély belső ellentétei miatt ma sincsen sok remény. Ehhez le kellene számolni sok, a rendszerváltás óta létező, a rendszerváltás törvényei által védett tabuval, amihez az agrárágazat és a vidék sorsa iránt nagyobb felelősségre, alázatra és együttműködésre lenne szükség. Ehhez kíván a rövid tanulmány az alábbiakkal hozzájárulni.
Látható, hogy a mezőgazdasági termelés értéke lényegében két évtizede stagnál, miközben a nagyobb hozzáadott értéket és a gazdaság belső vertikumát képező ágazatok, mint a kertészet, az állattenyésztés fokozatosan veszítenek a súlyukból. A mezőgazdaság szerepe gabona- és olajosmag-termelésre szűkül le. A feldolgozóipar fokozatosan leépül, számottevő termékfejlesztés már hosszú ideje nem folyik. Alacsony hozzáadott értékű élelmiszer-ipari tömegcikkeket gyártanak. Az ipar nyugat-európába húzódik vissza, amelyhez szükséges nyersanyagot Kelet-Európa, köztük a magyar mezőgazdaság szolgáltatja, ami egyértelműen kiszolgáltatott, gyarmati helyzetbe juttatja a magyar mezőgazdaságot. A magyar piac megszerzését követő gyárbezárásokkal a nyugati tőke kivonása is megkezdődött a magyar élelmiszer-gazdaságból. A végbement folyamatért az eladósodottságból adódó, fél évszázada tartó gazdasági kiszolgáltatottság és a nemzeti érdekeket háttérbe szorító liberális gazdaságpolitika is felelőssé tehető, de döntő szerepe van ebben a szocialista nagybirtokok romjai felett a rendszerváltás óta tartó osztozkodásnak és gátlástalan marakodásnak, amely a kisüzem vagy nagyüzem fedővita hátterében húzódik meg. Közben egyre elmélyülő válságba kerül a magyar vidék. A helyzet csak a koncentrációs folyamat felgyorsításával, a gazdasági belső vertikumok fejlesztésével, a műszaki fejlődésnek és támogatásoknak az arra alkalmas gazdaságokba való koncentrálásával és a termelői érdekeltségű feldolgozás és forgalmazás fejlesztésével, valamint nemzeti érdekeltségű feldolgozókkal való vertikális kooperációkkal oldható meg. Erre nemcsak törekedni kell, de el kell hárítani mindazokat a fejlődést gátló akadályokat is, amelyek megbénítják az ágazatot és lehetetlenné teszik fejlődését. A legfontosabb a föld(birtok)-politikában a szükséges változások végrehajtása, érintve az öröklési rendszert is. Nem kevésbé fontos volna a birtokok tudatos felaprózását kiváltó adópolitika megváltoztatása is. Ez azt jelentené, hogy a mezőgazdasági üzemek adóalapját a földtulajdon jelentené. Ez fékezné a földspekulációt és fokozná az intenzívebb kultúrák és a gazdasági belső vertikumok (állattenyésztés, feldolgozás) fejlesztését. Nem beszélve arról, hogy jól látható jövedelmi viszonyokat teremtene.

Teljes cikk