A mezőgazdasági kutatás és fejlesztés hatása az EU-tagállamok GDP-jére

Mohamed Zsuzsanna – Takács Szabolcs – Szűcs István – Bedéné Szőke Éva

Kulcsszavak: EU, K&F intenzitás, termelési funkciók, termelési tényezők kombinációja

A tudományos kutatás a műszaki fejlesztéssel és az innovációval együtt a tudásalapú gazdaság kulcsfontosságú eleme. Ezt felismerve az Európai Unió első számú céljai közé emelte kutatási költségvetése növelését. A mezőgazdasági kutatás közös programozásának célja annak vizsgálata, hogy a társadalom képes-e választ adni azokra a kihívásokra, amelyek a megújuló nyersanyagok közösségi szintű fejlesztéséből erednek.
Hasonló szellemben fogant kutatásunk célja az EU-tagállamok mezőgazdasági K+F ráfordításai és agrár GDP-je között fennálló összefüggések vizsgálata az Eurostat adatbázis alapján. Számításainkat 2000-es állandó árak alapján végeztük. A számítások eredményei az alábbiakban foglalhatók össze:
- A C-D típusú függvények jól használhatók az elemzett termelési tényezők közelítő hatásának mérésére.
- 2000-ben a mezőgazdasági eszközök, míg 2007-ben a munkaerő járult hozzá nagyobb mértékben az agrár GDP-hez. Ez a változás azt jelzi, hogy időközben a munkaerő nagyobb szakmai tudást tett magáévá, azaz több szakmai ismeretet szerzett, ezért jelentősebb termelési tényezővé vált.
- A mezőgazdasági K+F részesedése a GDP-ből 2000-ben 11%, míg 2007-ben 14% volt, ezért a fejlesztési törekvések az agrártermelés szempontjából nélkülözhetetlenek.

Teljes cikk