Nemzeti kincsünk a vidék!

Magda Sándor – Marselek Sándor

Kulcsszavak: földtulajdon, földhasználat, moratórium, Nemzeti Földalap, vidék

Társadalmunk gazdasági fejlődése a természeti erőforrások használatára épül. A földtulajdon és a földhasználati rendszer hatékonysága hazánkban és az EU-ban is a figyelem középpontjában áll. A birtokstruktúra és a földhasználat döntően befolyásolják a gazdálkodás eredményességét. A Kormány a Nemzeti Földalap létrehozásával gátat kíván szabni a földspekulációnak. Vidéken a föld racionális használata megkerülhetetlen.
A kritikus gazdasági helyzetű térségekben a mezőgazdasági tevékenység – mint a megélhetés egyetlen forrása – felértékelődik. Az intenzív kultúrák versenyképességének fokozása mellett kiemelt fontosságú a foglalkoztatás. Indokolt a zöldség-gyümölcstermelés és az állattenyésztés arányának növelése. A mezőgazdaság szerkezetváltása részben az energetikai célú termelés, részben az integrált és ökológiai gazdálkodás irányába is kívánatos. Az öntözött terület arányának növelése is szükséges, hiszen jelenleg csak a termőterület 1 százalékát öntözik. Új stratégiát több körülmény is indokol, így többek között a foglalkoztatás mellett az, hogy a területi és munkatermelékenységi mutatók hazánkban az EU fejlett mezőgazdasággal rendelkező államaihoz képest csak 35-45%-ot érnek el. A gazdasági teljesítmények növelésének feltétele, hogy együtt jár az erőforrások fenntartható használatával, a hulladéktermelés csökkentésével, a biodiverzitás és az ökoszisztémák megőrzésével. A fenntartható fejlődés indikátorainak figyelemmel kísérésével a változások a jelenlegi gyakorlattól eltérően objektívebben értékelhetők. A hatékonyság és versenyképesség javítása önmagában nem elégséges, mert a népességmegtartás, a környezet- és tájvédelem stb. is egyenrangú célnak tekintendők.

Teljes cikk