Nyertes és vesztes gazdaságok Magyarországon

Udovecz Gábor – Pesti Csaba – Keszthelyi Szilárd

Kulcsszavak: agrárpolitika, tesztüzemi rendszer, termelési szerkezet, beruházások

Az EU-csatlakozás után fokozódó piaci verseny, majd az elmúlt években kirobbant pénzügyi válság kihívásaira az agrárgazdaságban is megindultak az ellenszerkeresési próbálkozások, az élelmiszer-gazdaság egyes szereplői eltérő túlélési vagy továbbfejlődési stratégiát alakítottak ki, változtattak a termelési és költségszerkezetükön, értékesítési csatornáikon és technológiájukon.
Elemzésünk az élelmiszer-gazdaságon belül a mezőgazdasági alapanyag-termeléssel foglalkozik, ahol nem az átlagos termelőket veszi célba, hanem az EUcsatlakozás és az azóta eltelt évek nyerteseit és veszteseit. A tesztüzemi rendszer hosszú idősoros adatainak elemzésével arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen tényezők különböztetik meg a sikeres, tartósan jövedelmező üzemeket a sikertelen, veszteséges vagy jobb esetben stagnáló gazdaságoktól.
A ténylegesen lejátszódott és jelenleg is tartó folyamatok, a több év átlagában regisztrált események a globális kihívásokra nem egészen azokat a magyar válaszokat sugallják, mint amelyeket az új agrárstratégiából sokan előszeretettel kiemelnek. A nyertes gazdaságok a veszteseknél nagyobb területen gazdálkodnak, kevesebb állatot tartanak, a takarmányt főként saját maguk termelik, a vizsgált időszakban csökkentették az állatállományukat, beruházásaikat viszont jelentősen növelték. Magasabb hozamokat és jobb értékesítési árakat érnek el, jobban megfizetik a munkavállalóikat. A nyertes üzemek nagyobb részét vezetik mezőgazdasági képesítéssel rendelkező szakemberek.
Mind a szakmai irányításnak (szakképzés, szaktanácsadás, kutatás, logisztika, terelő-ösztönző szabályozás stb.), mind a szakmai szervezeteknek bőven van lehetősége példaértékű kezdeményezésekre, azonban az életképes, versenyképes és fenntartható fejlődésért legtöbbet maguk a gazdálkodók tehetnek! Az ő tulajdonukban/ használatukban van a föld; rájuk vannak bízva az erdők, a mezők, a vizek; rajtuk áll az együttműködés, a szervezettség, az alkuerő. Maguk döntenek termelési szerkezetükről, piaci kapcsolataikról, saját maguk továbbképzéséről.

Teljes cikk