TARTALOM

TARTALOM

1. Kisvállalkozások helyzete, jelentősége

Ipari és szolgáltatási stratégia
Összefogás és hálózati gazdaság
A tudás és a mentalitás átépítése
A kisvállalkozások hazai és európai jelentősége
A magyar kis- és középvállalkozások helyzete az ezredfordulón
Kisvállalkozás és nagyvállalkozás összevetése
A magyar kisvállalkozások SWOT analízise
A vállalkozások száma és összetétele
Az eredményes kisvállalkozási működés feltételei

2. A hálózati gazdaság és a kisvállalkozások

Az ipari parkok
A technológiai inkubátorházak
Regionális innovációs transzfer központok
Logisztikai szolgáltató központok
Pozíciók, trendek
A logisztikai szolgáltató központ fogalma, szerepe a logisztikában, a gazdaságban
A logisztikai szolgáltató központok hálózatának kiépítése Magyarországon
A klaszterek
A klaszterek alapvető jellemzői
A klaszterek különböző megjelenési formái
Az iparági verseny lokális forrásai
A klaszterek hatása a vállalati szintű versenyképességre
A klaszter-alapú gazdaságfejlesztés
A klaszterek hatása a régió gazdaságának versenyképességére
Klaszterek az OECD-ben
Az észak-kelet olaszországi bútoripari klaszter
A klaszterfejlesztés előnyei, regionális hatásai és létrehozása
Klaszterek Magyarországon
A Pannon Autóipari Klaszter
A hazai klaszterek csoportosítása és a klaszter törvény
Az önkormányzatok szerepe a helyi vállalkozásfejlesztésben

3. A vidékfejlesztés stratégiai tervezése

4. Terület és település marketing

Településmarketing
A településmarketing célcsoportjai
A településmarketing folyamata

5. A kis- és középvállalkozások fejlesztésében szerepet vállaló szervezetek

Kamarák, érdekképviseletek
Szolgáltatók, tanácsadók, finanszírozók

6. A NEmzeti Kisvállalkozás TÁmogató Rendszer, a NEKTÁR

A NEKTÁR filozófiája
A fejlesztés célja
Előzmények és a fejlesztés indoklása
A NEKTÁR létrehozása előtti és utáni helyzet jellemzői és a NEKTÁR szervezete
A NEKTÁR feladatai és regionális szervezete
A NEKTÁR funkciói és tevékenységei
A fejlesztés kalkulált költségei és a finanszírozás
Befektetési igény és a költségek
Finanszírozás
Várható hatások, eredmények
Kettős hatás
A NEKTÁR részt vállal
Számszerűsíthető eredmények

7. Esettanulmány négy ipari parkról

Ipari parkok Magyarországon
Az ipari parkok jellemzői
Ipari parkok az Észak-Magyarország Régióban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Az Észak-Magyarország Régió néhány jellemzője
Ipari parkok az Észak-Magyarország Régióban
Az Észak-Alföld Régió rövid bemutatása
Ipari parkok az Észak-Alföld Régióban
A vizsgált ipari parkok jellemzése
A Gyöngyösi Ipari park
A Jászárokszállási Ipari Park
A Rétsági Ipari Park
A Sátoraljaújhelyi Ipari Park
A vizsgált ipari parkok összehasonlítása

Forrásmunkák jegyzéke

A KISVÁLLALKOZÁSOK, MINT A VIDÉKFEJLESZTÉS KULCSTÉNYEZŐI

Gergely, Sándor

A sikeres magyar modernizáció érdekében a magántulajdonon alapuló gazdaságban egyre erőteljesebben szükséges érvényesülnie a személyi, etnikai, területi hátrányokat kiegyenlíteni segítő mechanizmusoknak, a nélkül persze, hogy ez csökkentené a versenyképességet. Sőt, csak a versenyképesség szintjének hathatós növelése által lehet esélye az országon belüli területi kiegyenlítésnek. A modern állam, ha sikeres országot akar menedzselni, akkor nemzeti stratégiát dolgoztat ki, majd koordinálja annak megvalósítását, megteremti a megvalósítás feltételrendszerét és szervezi a megvalósítást.

A magyar vidék fő gondja az utóbbi évtizedben az alacsony foglalkoztatási ráta mellett is létező nagy mértékű munkanélküliség. Amíg az országos munkanélküliségi ráta 2005 őszén 6,9%, addig vannak olyan kistérségek, települések, ahol ez eléri a 30%-ot. Ha igaz, hogy ez a fő gond ezeken a településeken, akkor a kitörés a munkahelyteremtéssel kezdődik. A munkalehetőség leghatékonyabb teremtőhelye a kisvállalkozás, hiszen a hazai foglalkoztatásban kétharmados arányt képviselnek. Hasonló a helyzet az EU-ban is.

Nyilvánvaló, hogy csak a foglalkoztatási szint alapvető növelése mellett alakulhatnak úgy az életviszonyok, hogy az megfeleljen a népesség modern kori igényeinek.

A kisvállalkozásokat a modern gazdaság vérkeringésébe a hálózati gazdaság elemeinek kiépítésével lehet a legeredményesebben bekapcsolni. Kifejtjük, hogy ezen a téren mi a világtendencia és mi a helyzet Magyarországon.

Munkánkban bizonyítani fogjuk, hogy felértékelődött a kisvállalkozások szerepe a vidéki térségek fejlesztésében és különösen a hátrányos helyzetűek esélyeinek javításában. Azt is bizonyítani fogjuk, hogy eddig az áttörés elmaradásának – az ésszerűtlen szabályozás mellett – egyik fontos oka az, hogy a kisvállalkozások tevékenységét nem segítette megfelelő, saját érdekű tanácsadó szolgálat, szellemi logisztikai rendszer. Ezt a szerepet töltheti be az általunk megtervezett NEmzeti Kisvállalkozás TÁmogató Rendszer, a NEKTÁR.

A NEKTÁR a magyar gazdaság tartós és fenntartható növekedési pályára állításának egyik döntő fontosságú elemét kívánja menedzselni azáltal, hogy a kisvállalkozások helyzetbe hozásának megteremti a kutatási-oktatási-szervezési-tanácsadási szellemi logisztikai rendszerét. A NEKTÁR aktívan szervezi a kisvállalkozások bekapcsolását a hálózati gazdaságba.

Javaslatunk szerint a NEKTÁR-t nem újabb hivatalként kell létrehozni, hanem a most működő, a kisvállalkozások támogatására létrehozott szervezeteket kell összevonni, célra vezérelten átszervezni. Egy olyan szolgálatra van szükség, amely egyenlő jogú partnerek –nálunk alig ismert – kölcsönös érdekű együttműködésén alapul. A NEKTÁR tevékenysége kiterjed minden olyan, nem a fővárosban működő egyéni vállalkozásra és kisvállalkozásra, amely 50 alkalmazottnál kisebb létszámmal működik.

A szolgálat tevékenysége közvetlenül érinthet háromszázezer kisvállalkozót, alkalmazottaikkal együtt hatszáz-hétszázezer munkavállalót. Ha pedig a közvetlen családi kört is ide számítjuk, akkor másfél-két millió polgárt.

A NEKTÁR döntő hatással lehet a vidék modernizációjának sikerére, általa évente ötven-hetvenezer munkahely megőrzésére, valamint tizenöt-harmincezer új munkahely teremtésére nyílik lehetőség; miközben 0,2-0,4%-os éves GDP-növekedést is generálhat. Finanszírozása EU alapokból, költségvetésből és egyre növekvő mértékben saját szolgáltatási bevételeiből történhet.

Munkánk utolsó fejezetében részletesen bemutatunk négy ipari parkot, amelyek működése alapvető módon járul hozzá a város, a kistérség foglalkoztatásához, versenyképességének növeléséhez.

A BORÍTÓ: