Latifundiumok Magyarországon?

Hazánkban az 50 hektár feletti gazdasági szervezetek átlagosan hasznosított mezőgazdasági területe 650 ha, ami közel hatszorosa az 50 ha feletti egyéni gazdaságok átlagos területének (114 ha), míg a 650 gazdaságban ez a különbség hússzorosra növekszik, melyek összesen 1,4 millió hektáron 2,1 ezer ha átlagos területet művelnek. A közvetlen területalapú kifizetések listája szerint jelenleg Magyarországon a 70 legnagyobb agrárüzem – az Eszterházy család hajdani birtokát 20%-kal meghaladó – 350 ezer hektáros összterületet művel. Többségük (a mágnások birtokának megfelelő méretű) 3-5 ezer hektáros, húsz nagyüzem 5-10 ezer hektáros (a régi arisztokrata birtokok alsó határa) területű, további három már 10-15 ezer hektáros területű „szupergazdaság”, amelyek világviszonylatban mindössze egy latifundium egy üzemrészének megfelelő méretűek.
A fejlődő és az átalakuló piacgazdasággal jellemezhető országok elmaradott mezőgazdaságuk és krónikus tőkehiányuk miatt fokozatosan külföldi befektetők célpontjává váltak. Ezek az országok a multinacionális vállalatok megtelepedését támogatták, vagy termelésitényező-piacaik megnyitására kényszerültek. A globális tőke a mezőgazdaságba elsősorban vertikális integrációkon, termelési szerződéseken keresztül érkezik. A multinacionális vállalatok jelenléte gátolja a hagyományos és megélhetési gazdálkodási formák fennmaradását, az iparági koncentrációból eredő piaci alkuerő-változás a termelőket és a fogyasztókat is károsítja, valamint sok esetben a környezet és a természeti erőforrások túlhasználatát eredményezi.