Tanulmány

Quo vadis székely kisgazdaság? In memoriam Alvincz József

Szerzők:
Elek Sándor – György Ottilia –Illyés László – Péter Emőke-Katalin
CC-BY-NC_SA
Q12, Q15, Q18, Q58
JEL-kódok
3-17
Oldalak
családi gazdaság, kérdőíves megkérdezés, mesterséges intelligencia, Székelyföld
Kulcsszavak
Tanulmány
Cikktípus

Összefoglaló


A mezőgazdaság és a vidéki területek sokkal jelentősebbek az EU új tagállamaiban, mint az EU15-ben. Romániában is így van ez, és az EU többi új tagállamához hasonlóan Romániában is duális agrárstruktúra alakult ki a privatizációt követően. Ezen túlmenően Romániában számottevőek a regionális különbségek is az agrárstruktúra tekintetében. A hegyvidéki területeken (beleértve Hargita megyét) a nagy farmok meglehetősen ritkák, és a kisgazdaságok aránya magas nemcsak a farmok számában, hanem a földhasználati arányokban is.
Ez a helyzet számos kérdést magába foglal. Nevezetesen: melyek a különböző farmok főbb jellegzetességei, a kisgazdaságok képesek-e a túlélésre, melyek a farmok, ill. farmerek fejlesztési elképzelései? E kérdések megválaszolása érdekében többféle adatgyűjtési és elemzési módszert használtunk. A szakirodalom feldolgozása és a hivatalos statisztikák elemzése mellett saját kérdőíves felvételt is készítettünk. Az adatbázis összeállítása után a szokásos elemzések mellett használtuk a mesterséges intelligencia modelljét is. Elemzéseink alapján a jelenlegi birtokszerkezet némi, lassú koncentrációjára lehet számítani. A székelyföldi mezőgazdaság alapvetően kisgazdasági, jelentős mértékben önellátásra termelő jellege azonban a közeljövőben feltehetően nem változik.