A birtokpolitika közösségi jogi problémái

Megkülönböztetve egymástól a KAP és a birtokpolitikára vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseket, arra a következtetésre jutok, hogy túlzás, illetve nem helytálló Tanka Endre megállapítása, mely szerint az uniós jog a birtokpolitikában „maga a politika”, „a tagállami jogalkotás annak végrehajtására szűkül”, és a birtokpolitikában a közösségi jog „a belső jogot csaknem kiszorítja”, hiszen a tagállam dönthet úgy, hogy semmilyen korlátozást nem léptet életbe a földpiacon, valamint a közösségi joggal összeegyeztetett igen szigorú, Tanka Endre szavaival élve értékalapú birtokpolitikát, polgári demokratikus földreformot is bevezethet.
Alapelv szerint a birtokpolitikában a tőke szabad mozgásának korlátozása tilos – minden tagállam esetében –, de az Európai Bíróság által elismert közérdekből, az arányosság és a szükségesség jogelvének betartásával mégis korlátozható, feltéve, hogy az adott rendelkezések nem a más tagállamok polgárainak hátrányos megkülönböztetésére irányulnak. A földkérdésben véleményem szerint nem vezet előre a nemzeti szuverenitás kontra közösségi jog problematika előtérbe helyezése, megoldás inkább attól várható, hogy megvizsgálják azt, hogy milyen, a közösségi joggal összeegyeztethető szabályozással lehet a célokat megvalósítani.