A képzés, az oktatás a vidékfejlesztés fontos eszköze. A képzettségi szint emelkedésével a vidéken élők azon képessége is fejlődik, hogy jobban felismerjék a környezetükben rejlő gazdasági-társadalmi lehetőségeket. A regionális potenciál – melynek egyik eleme a vidék identitástudata – minél szélesebb körben történő megismertetése és kiaknázása alapozhatja meg a vidéki térségek fenntartható fejlődését. A tanulmány az aktív tanulás (Rural Action Learning, RAL) módszertani megközelítésének ismertetését követően bemutatja a Nyugat-dunántúli Régióban végzett, a regionális értékek és adottságok, helyi termékek ismeretét vizsgáló felmérés eredményeit. Elmondható, hogy a megkérdezettek jelentős hányada nem ismeri, hogy milyen növényeket termelnek, illetve milyen élelmiszeripari termékeket állítanak elő lakókörnyezetükben. Ezen az aktív tanulás módszere segíthet: egy működő gazdaság, élelmiszer-ipari kisüzem meglátogatásával, közvetlen tapasztalatszerzéssel meg lehet ismertetni a mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás jelentőségét, a helyi gazdaságok munkáját, valamint az általuk előállított termékeket. A gazdaságok, élelmiszer-feldolgozó üzemek szempontjából új bevételi forrás teremtésére a RAL programok csak közvetve voltak alkalmasak. A programokban ugyanakkor a résztvevők megismerhették a helyi üzemeket és az általuk előállított termékeket, ami a gazdaságoknak, feldolgozóknak lehetőséget nyújtott termékeik népszerűsítésére.
Blog
-
Észak-Magyarország Régió kitörési lehetősége a kisvállalkozás
Az Észak-Magyarország Régió területe 13 429 km2, amely az ország területének 14,4%-a. Terület és népesség tekintetében a régió a negyedik helyen áll Magyarországon. A régió kitűnik lenyűgöző szépségű, érintetlen természeti értékekben gazdag tájaival, jelentős ökológiai potenciáljával. Természeti kincsei között találjuk a gyógyvíz-, hévíz- és ásványvízforrásokat. Az egri és gyöngyösi – Európában is ismert – Tokaji borvidéke világhírű.
Észak-Magyarország Régió jelentős gondja az alkalmazkodási és modernizációs válságból fakadó országos átlagot meghaladó munkanélküliség, az alacsony foglakoztatás, a leszakadó települések és lakossági csoportok koncentrált megjelenése.
Mivel a kisvállalkozások a régióban is döntő, közel 70%-os szerepet vállalnak a foglalkoztatásban, ezért a társadalmi, gazdasági felemelkedés nem lehetséges a kisvállalkozások számának és versenyképességének javítása nélkül. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy milyen feltételei vannak ennek.
Részletekbe menően vizsgáltuk azt, hogy a hálózati gazdaság elemei milyen szerepet játszanak a régió gazdaságában és a kisvállalkozások tevékenységében. Megállapítottuk: ezen a téren is sok még a kiaknázatlan lehetőség. Javaslatokat adunk a helyzet javítására.
Szekunder és primer kutatásokat végeztünk a régió nagyvállalatai, kisvállalkozás-támogató szervezetei, kisvállalkozásai körében annak megállapításra, hogy milyen feltételei vannak a kisvállalkozói versenyképesség növelésének.
Az általunk megtervezett és kidolgozott REgionális Kisvállalkozás TÁmogató Rendszer (REKTÁR) létrehozása, hatékony működtetése lapvető módon segítené a kisvállalkozói versenyképességet. Végezetül gyakorlatban hasznosítható javaslatokat dolgoztunk ki a régióban működő kisvállalkozások versenyképességének fenntartható növelésére. -
Közmegegyezés és összefogás nélkül nincsen agrárjövő!
A gazdálkodás eredményessége sokban azon múlik, hogy helyesen mérlegelik az adottságokat és a lehetőségeket, s időben felismerik a mozgástér korlátait. Az érdekek felismerésére és összehangolására alapozható az oly kívánatos közmegegyezés. Egyre sürgetőbb az agrártámogatások társadalmi elfogadottságának ügye, legitimitása, ami a polgári fejlettség szintjét is jelzi. Szemérmes kérdés az agrárszféra közteherviselése, amire azonban célszerű felkészülni és szembenézni. A földkérdés megoldása sürgető, nemcsak az állattenyésztés ellehetetlenülése miatt, hanem főleg azért, mert 2011 után reális lehetőség, hogy külföldiek kezére jut a magyar föld jelentős hányada!
-
Kialakulóban a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
Magyarország fejlődésének megvalósítására példátlan lehetőség nyílik az elkövetkezendő években. Ebben nagy szerepet játszik a vidékfejlesztési források hatékony felhasználása. Ennek érdekében a résztvevő önkormányzatokat, vállalkozókat, civil szervezeteket, helyi közösségeket, vagyis a szereplőket és a fejlesztési folyamatokat célszerű hálózatba tömörítve működtetni, az európai uniós és a hazai jogszabályoknak megfelelően. Ezt szolgálja a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat intézményrendszere, amely információáramlással, tanácsadással, tapasztalatok és a gyakorlatok cseréjével, képzéssel, térségközi és nemzetek közötti együttműködéssel, projektgenerálással, többszereplős fejlesztésekkel, folyamatsegítéssel, partnerség elvén nyugvó együttműködés ösztönzésével segíti a vidékfejlesztés hatékony megvalósítását.
-
Környezettudatosság a turizmusban: az életmód, a turizmus és a fenntartható fejlődés összefüggései
Egy fa életmódja annak a bizonyos fának az egyéniségét és önkifejezését tükrözi a környezethez való igazodásban. Akkor ismerjük meg ezt az életmódot, amikor látjuk azt… hiszen ekkor értjük meg, hogy minden fának van egy életszerkezete, mely nem csupán mechanikus válasz a környezeti hatásokra. Ez nagyon igaz az emberekre is.
Alfred AdlerAdler elméletében az „életmód” nem csak arra utal, hogy mi módon élünk, oldunk meg problémás ügyeket, hanem arra is, hogy hogyan kezeljük a személyes kapcsolatainkat. Meggyőződése volt, hogy mindegyikünk egy jellegzetes, egyedi személyiség, saját magunkra jellemző életstílussal. Nem csoda azonban, hogy a 20. század eleje óta, mikor is ez a kifejezés megszületett, az „életmód” fogalmának a jelentése is óriásit változott. Manapság sokkal inkább használjuk olyan életmód vagy életstílus kifejezésére „amely egy egyén, illetve csoport viselkedésmódját, valamint értékeit tükrözi”. A globalizáció következtében, mely egyre inkább változtatja világunkat egy világfaluvá, az életmód is gyorsabban változik, mint eddig valaha. Ennek következtében „a turisták személyes szükségleteikkel és viselkedésükkel kapcsolatos nézeteik megváltoznak”.
Ebben a rövid cikkben a fő hangsúlyt a turizmus és az életmód közötti kapcsolatra helyeztük. Miután röviden áttekintettük a különböző életciklusokat, melyek Knowles szerint alapvetően befolyásolják döntéseinket, megvizsgáljuk a turisták döntésire hatást gyakoroló többi tényezőt is. Ezen tényezők két legfontosabbika, nem meglepő módon, a szabadon felhasználható jövedelem, illetve a nyaralásra fordítható idő. Érdekes módon a fejlett nyugati országokban a legtöbb embernek nem is annyira a nyaralás anyagi terhei jelentenek akadályokat, mint inkább az erre a tevékenységre fordítandó idő hiánya. Ez pedig szükségszerűen olyan igényeket támaszt, melyekre nem volt példa az elmúlt évtizedek folyamán. A rövidebb, egzotikus helyeken eltöltött, évente több nyaralás egyre inkább keresettebb. Emellett, köszönhetően a társadalmi változásoknak, nő a népszerűsége a mindeddig piaci résnek számító, meglehetősen megdöbbentő célzatú szabadidő-eltöltési formáknak is.
Nyilvánvaló, hogy a külföldi utak már nem számítanak annyira luxusnak, mint egykor. Ennek következtében egyre többen engedhetik meg maguknak az utazást – legyen az nyaralás vagy üzleti út –, így járulva hozzá a manapság legégetőbb problémához. A klímaváltozás, melynek hatását már érezhetjük is, minden bizonnyal hatással lesz mindannyiunk életére. Mit tehetnek az utazók, hogy kisebb negatív hatást gyakoroljanak a környezetre, illetve azért, hogy ne csupán a jelen igényeket lehessen kielégíteni, hanem a következő generációkét is? Egyik célja ennek a tanulmánynak az, hogy elgondolkoztassa az olvasót, hogy a jelen és jövőbeli turisztikai tendenciák milyen hatással lesznek a természeti környezetre. -
A diplomás munkaerő helyzetének vizsgálata (Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben és Budapesten)
A kérdőíves megkérdezés – 1022 válasz – alapján megállapítható, hogy 100 001–180 000 Ft közötti nettó átlagkereset jellemző a diplomás munkavállalók körében. A diplomát adó végzettség és a megkérdezettek munkaerő-piaci státuszának összefüggéseit illetően megállapítható, hogy a diplomások között létezik ugyan munkanélküliség, de ez jóval kisebb mértékű, mint a KSH és a Munkaügyi Központok által kimutatott, alap- és középszintű végzettséggel rendelkező munkavállalók körében.
A továbbtanulás – ami az Európai Unió szintjén is lényeges – a kérdőíves felmérés szerint nagyarányú, 67%-os. -
Az agrárszektorban elhelyezkedni szándékozó fiatalok vizsgálata
A 2006-ban lefolytatott empirikus kutatás arra kereste a választ, hogy az agrárgazdaságban elhelyezkedni szándékozó fiatalok közül kinek van nagyobb esélye a szakmáján belüli helytállásra, melyek azok a tényezők, amelyek befolyással bírnak a helytállás sikerességére.
Egyértelmű, hogy a fiatalok azon csoportjának van nagyobb esélye a helytállásra, akik kellőképpen elkötelezettek szakmájuk iránt, megfelelő mértékben motiváltak, nyitottak, illetve kreatívak. A lefolytatott kérdőíves felmérés rávilágított arra is, hogy a mintába került mezőgazdasági szakiskolai, szakközépiskolai tanulók, valamint agrár főiskolai/egyetemi hallgatók szakmájuk iránti elkötelezettségét, hozzáállását a fiatalok családból hozott társadalmi, gazdasági és kulturális tőkéje, azaz az egyént jellemző szocioökonómiai faktorok erőteljesebben befolyásolják, mint az alapfokú oktatási intézmények. -
Vitázó gondolatok Gazdag László: Az agrárgazdaság és az „erős” forint című cikkéhez
Az árszínvonal-stabilitás csak egyike az alapvető gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, amely konfliktusos viszonyban áll egy másik kulcsfontosságú céllal, a magas szintű foglalkoztatottsággal. Ezért nagyon körültekintően szükséges meghatározni a dezinflációs politika szerepét és az alkalmazott eszközöket.