Blog

  • Az agrárgazdaság és vidékfejlesztés az 1960-as évektől az EU csatlakozásig Magyarországon

    Az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés Magyarországon egymástól elválaszthatatlan fogalomként ivódott be az emberek tudatába, egészen az 1990-es rendszerváltásig, hiszen a fejlődés a vidék felemelkedését is szolgálta. Ezt követően ennek az egymásrautaltságnak a hiánya időről időre – a régiókban ugyan eltérően –, de a rendszerváltás után a gyökeresen megváltozott és folyamatosan változó körülményeknek megfelelően követelményként fogalmazódott meg, egészen az európai uniós csatlakozásig. A csatlakozás után egy-két évvel azonban ismételten – bár a régebbi gyakorlattól eltérően – mint egymástól elválaszthatatlan, egymáshoz kapcsolódó fogalomként, kategóriaként jelent meg az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés.

  • Turisztikai pozicionálási eljárások Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeinek példája alapján

    A szekunder kutatás a vidéki kistérségi turizmus kapcsán megvizsgálja a döntő tényezőket és azok összefüggéseit. Az elemzés a vidéki kistérségek turisztikai lehetőségeire és a turizmus teljesítményére összpontosít. A diszkriminancia-analízist használtuk az jellemzők két, illetve több csoportba sorolásához, meghatározott prognózisok alapján. Az eredmény magában foglalja a besorolási mátrixot, a négyzetes eltéréseket, a lineáris diszkriminancia-függvényt, a közepes általános eltéréseket, a kovariancia-mátrixokat és az egyes észrevételek besorolási menetének összefoglalóját. Ezt követően besoroltuk a vidéki részterületeket turizmus-fejlesztési stratégiájuk alapján. Az egy csoportba tartozó részterületeknek egyforma fejlesztési stratégiával kellene rendelkezni. Ez a besorolás hasznos alapként szolgálhat a vidékfejlesztés, illetve a turizmus fejlesztésének elképzeléseihez.

  • Európai uniós tapasztalatok

    A vidékfejlesztési EU és nemzeti források jobb, hatékonyabb hasznosulásának fontos eszköze a LEADER, amely a helyi kezdeményezések és stratégiák megvalósításának eszköze, kerete, szervezete, amely pályázatok segítségével, szakszerű menedzsmenttel oldja meg céljait, elképzeléseit. A nemzetközi tapasztalatok hasznos tanulságul szolgálnak a magyarországi LEADER széles körű kibontakoztatásához, s a célok eredményes magvalósításához.

  • A vidékfejlesztési lehetőségek és a vadászturizmus lehetséges szerepe a vidékfejlesztésben

    A vidékfejlesztés az EU és Magyarország jövője szempontjából is meghatározó jelentőségű. Arra kell törekednünk, hogy vidéken csökkenjen az elvándorlás, új munkahelyek teremtődjenek és érvényesüljenek a fenntartható fejlődés, valamint a környezet- és természetvédelem elvei és céljai. Ehhez szükségesek az EU pályázattal elnyerhető források.
    Az EU vidékfejlesztési prioritásai az „élhető vidék” megteremtését szolgálják. A vidékfejlesztéshez kapcsolódik a turizmus, amely a kieső mezőgazdasági bevételek kompenzálását segíti.
    A turizmus fejlesztésében jelentős szerepet kaphatnak a vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, hiszen jól harmonizálhatók a vidékfejlesztéssel, illetve a falusi- és ökoturizmussal. A vadászturizmus és vadgazdálkodás a vidékfejlesztés több céljához is kapcsolódhat, így fontos lenne megjelenítése a vidékfejlesztési támogatásoknál. A vadgazdálkodás és vadászati turizmus – földrajzi és egyéb adottságoktól csaknem függetlenül – a vidékfejlesztésben komoly szerepet kaphat.
    A vadászturizmus csak részben kapcsolódik a meglévő idegenforgalmi struktúrához, hiszen a szervezést vadászatszervező irodák látják el. A tevékenység szakmai és szervezeti keretei adottak, de a marketingmunkán és a szolgáltatások színvonalán tovább kell javítani.
    A magyarországi vadászati turizmus Európában vezető helyet foglal el. Pozíciójának megőrzése és javítása elemi érdekünk.

  • Magyarország élelmiszeriparának helyzete a klímaváltozás és a bioenergia-felhasználás tükrében

    Megállapítható, hogy a klímaváltozás és a bioenergia-felhasználás növekedése jelentős kihívásokat jelent az élelmiszer-termékpálya egésze számára, és az azoknak való megfelelés koordinált és szakszerű lépések sokaságának megtételét teszi szükségessé a piaci és az állami szereplők részéről egyaránt.

  • Vitázó gondolatok Gazdag László: Az agrárgazdaság és az „erős” forint című cikkéhez

    Az árszínvonal-stabilitás csak egyike az alapvető gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, amely konfliktusos viszonyban áll egy másik kulcsfontosságú céllal, a magas szintű foglalkoztatottsággal. Ezért nagyon körültekintően szükséges meghatározni a dezinflációs politika szerepét és az alkalmazott eszközöket.

  • A gazdaságmatematika alkalmazásának tükröződése a Gazdálkodás folyóiratban III

    Az új gazdaságirányítási rendszer 1968-ban történt bevezetése nemcsak új lendületet adott a gazdaságmatematikai módszerek mezőgazdasági alkalmazásának, hanem egyben differenciálta is azok alkalmazási területeit. Míg korábban a vállalati tervezésben való alkalmazás szinte „egyeduralkodó” volt, addig a 70-es éves második felétől egyre gyakrabban találkozunk makrovállalati (és vállalaton belüli) elemzésekkel foglalkozó írásokkal. Kétségtelen – ezt a megjelent írások száma és az alkalmazási területek széles köre is igazolja –, hogy a gazdaságmatematika mezőgazdasági alkalmazásának „fénykora” a múlt század 70-es éveiben volt. Ahogy közeledtünk az 1989-es rendszerváltáshoz, az érdeklődés észrevehetően lanyhult. Külön tanulmányt érdemelne annak vizsgálata, hogy ez mivel magyarázható. Mindenesetre több mint elgondolkodtató, hogy a piacgazdasági környezetben működő mezőgazdasági vállalkozások sem a tervezésben, sem pedig az elemzésben nem mutattak érdeklődést. Ennél már csak az a meglepőbb, hogy a tudományos élet képviselői is mintha teljesen megfeledkeztek volna a matematikai módszerek alkalmazásáról.

  • Tények és lehetőségek a használt étolaj hasznosításában

    Biodízel-komponensből jelenleg a MOL éves igénye közel 200 ezer tonna évente. Magyarországon elsősorban a repce alkalmas a gázolajhoz keverhető biodízel előállításához, a repcéből termelhető mennyiség viszont optimista becslések szerint is csak részben fedezi a MOL szükségletét. Mindenképpen szükség van egyéb inputlehetőségek számbavételére. A biodízelgyártás kiegészítő inputjaként kiváló megoldás lehet a használt étolaj felhasználása. A használt étolaj ilyen irányú hasznosítása nemcsak élelmiszer-alapanyagot részben kiváltó megoldásként fontos, hanem azért is, mert egy olyan veszélyes hulladékról van szó, amelynek a begyűjtése és környezettudatos hasznosítása ma még korántsem nevezhető megoldottnak.