A kérdőíves megkérdezés – 1022 válasz – alapján megállapítható, hogy 100 001–180 000 Ft közötti nettó átlagkereset jellemző a diplomás munkavállalók körében. A diplomát adó végzettség és a megkérdezettek munkaerő-piaci státuszának összefüggéseit illetően megállapítható, hogy a diplomások között létezik ugyan munkanélküliség, de ez jóval kisebb mértékű, mint a KSH és a Munkaügyi Központok által kimutatott, alap- és középszintű végzettséggel rendelkező munkavállalók körében.
A továbbtanulás – ami az Európai Unió szintjén is lényeges – a kérdőíves felmérés szerint nagyarányú, 67%-os.
Blog
-
A diplomás munkaerő helyzetének vizsgálata (Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben és Budapesten)
-
Az agrárszektorban elhelyezkedni szándékozó fiatalok vizsgálata
A 2006-ban lefolytatott empirikus kutatás arra kereste a választ, hogy az agrárgazdaságban elhelyezkedni szándékozó fiatalok közül kinek van nagyobb esélye a szakmáján belüli helytállásra, melyek azok a tényezők, amelyek befolyással bírnak a helytállás sikerességére.
Egyértelmű, hogy a fiatalok azon csoportjának van nagyobb esélye a helytállásra, akik kellőképpen elkötelezettek szakmájuk iránt, megfelelő mértékben motiváltak, nyitottak, illetve kreatívak. A lefolytatott kérdőíves felmérés rávilágított arra is, hogy a mintába került mezőgazdasági szakiskolai, szakközépiskolai tanulók, valamint agrár főiskolai/egyetemi hallgatók szakmájuk iránti elkötelezettségét, hozzáállását a fiatalok családból hozott társadalmi, gazdasági és kulturális tőkéje, azaz az egyént jellemző szocioökonómiai faktorok erőteljesebben befolyásolják, mint az alapfokú oktatási intézmények. -
Vitázó gondolatok Gazdag László: Az agrárgazdaság és az „erős” forint című cikkéhez
Az árszínvonal-stabilitás csak egyike az alapvető gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, amely konfliktusos viszonyban áll egy másik kulcsfontosságú céllal, a magas szintű foglalkoztatottsággal. Ezért nagyon körültekintően szükséges meghatározni a dezinflációs politika szerepét és az alkalmazott eszközöket.
-
A gazdaságmatematika alkalmazásának tükröződése a Gazdálkodás folyóiratban III
Az új gazdaságirányítási rendszer 1968-ban történt bevezetése nemcsak új lendületet adott a gazdaságmatematikai módszerek mezőgazdasági alkalmazásának, hanem egyben differenciálta is azok alkalmazási területeit. Míg korábban a vállalati tervezésben való alkalmazás szinte „egyeduralkodó” volt, addig a 70-es éves második felétől egyre gyakrabban találkozunk makrovállalati (és vállalaton belüli) elemzésekkel foglalkozó írásokkal. Kétségtelen – ezt a megjelent írások száma és az alkalmazási területek széles köre is igazolja –, hogy a gazdaságmatematika mezőgazdasági alkalmazásának „fénykora” a múlt század 70-es éveiben volt. Ahogy közeledtünk az 1989-es rendszerváltáshoz, az érdeklődés észrevehetően lanyhult. Külön tanulmányt érdemelne annak vizsgálata, hogy ez mivel magyarázható. Mindenesetre több mint elgondolkodtató, hogy a piacgazdasági környezetben működő mezőgazdasági vállalkozások sem a tervezésben, sem pedig az elemzésben nem mutattak érdeklődést. Ennél már csak az a meglepőbb, hogy a tudományos élet képviselői is mintha teljesen megfeledkeztek volna a matematikai módszerek alkalmazásáról.
-
Tények és lehetőségek a használt étolaj hasznosításában
Biodízel-komponensből jelenleg a MOL éves igénye közel 200 ezer tonna évente. Magyarországon elsősorban a repce alkalmas a gázolajhoz keverhető biodízel előállításához, a repcéből termelhető mennyiség viszont optimista becslések szerint is csak részben fedezi a MOL szükségletét. Mindenképpen szükség van egyéb inputlehetőségek számbavételére. A biodízelgyártás kiegészítő inputjaként kiváló megoldás lehet a használt étolaj felhasználása. A használt étolaj ilyen irányú hasznosítása nemcsak élelmiszer-alapanyagot részben kiváltó megoldásként fontos, hanem azért is, mert egy olyan veszélyes hulladékról van szó, amelynek a begyűjtése és környezettudatos hasznosítása ma még korántsem nevezhető megoldottnak.
-
Tudományos ülés a 70 éves Buzás Gyula tiszteletére
A közelmúlt és a jövő történései számos vonatkozásban új feltételeket, lehetőségeket és kihívásokat hívtak és hívnak életre. A mai világban nem könnyű kapaszkodót találni, mivel nagyon sok vonatkozásban a régi értékek elbizonytalanodni látszanak. Nem igazán tehetünk mást, mint hogy tudomásul vesszük ezt, de fel kell készülnünk erre. A megváltozott helyzetben fontos kapaszkodót jelenthet a család, egy társ, egy közösség, a valahova tartozás biztos tudata. Különös aktualitást kap tehát az, hogy ezt a kapaszkodót tudassuk azokkal, akik életpályájukon végzett munkásságukkal érdemesek erre. Egy tanárember esetében ez talán még inkább fontos. Ezért is került sor arra, hogy Buzás Gyula nyugalmazott egyetemi tanár 70. születésnapja tiszteletére a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának társtanszékei tudományos tanácskozást rendeztek Keszthelyen, 2008. június 2-án.
-
„Legyen mindenki jóllakott”?
Magyarországon a világélelmezés helyzetéről tanácskozott huszonöt évvel ezelőtt a Római Klub. A már akkor jelentkező világélelmezési válság kérdéseire többféle megoldást vázoltak fel a témakörrel foglalkozó szakemberek, melyek mind bíztatónak ígérkeztek, melyekből – szinte kivétel nélkül – csaknem semmi nem valósult meg. Magyarország évtizedeken át nemcsak helytállt az élelmezési versenyfutásban, hanem olyan tapasztalatokat is szerzett, melyek a mostani „újabb keletű” világélelmezési válságban is hasznosíthatók.