Blog

  • Tudományos ülés a 70 éves Buzás Gyula tiszteletére

    A közelmúlt és a jövő történései számos vonatkozásban új feltételeket, lehetőségeket és kihívásokat hívtak és hívnak életre. A mai világban nem könnyű kapaszkodót találni, mivel nagyon sok vonatkozásban a régi értékek elbizonytalanodni látszanak. Nem igazán tehetünk mást, mint hogy tudomásul vesszük ezt, de fel kell készülnünk erre. A megváltozott helyzetben fontos kapaszkodót jelenthet a család, egy társ, egy közösség, a valahova tartozás biztos tudata. Különös aktualitást kap tehát az, hogy ezt a kapaszkodót tudassuk azokkal, akik életpályájukon végzett munkásságukkal érdemesek erre. Egy tanárember esetében ez talán még inkább fontos. Ezért is került sor arra, hogy Buzás Gyula nyugalmazott egyetemi tanár 70. születésnapja tiszteletére a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának társtanszékei tudományos tanácskozást rendeztek Keszthelyen, 2008. június 2-án.

  • Az öntözéses gazdálkodásról a Tisza-tó és a nagykunsági öntözőrendszert ellátó főcsatorna átadásának 30. évfordulóján

    Az öntözésnek agrotechnikai tényezőként több célja is van. A mezőgazdasági termelés intenzifikálásának egyik eszköze és lehetősége. Bevezetése többletberuházással, ezáltal nagyobb ráfordítással oldható meg. Öntözéssel a természetes csapadékellátás ingadozásai csökkenthetők, a termelés biztonsága és a hozamok növelhetők. Alkalmazását az üzemi feltételek és célok mellett makrogazdasági és klimatikus hatások is indokolják.
    Az elmúlt fél évszázad hazai öntözésfejlesztésében a Tiszalöki, a Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerei tervezése, kivitelezése és működtetetése napjainkban is sok hasznosítható tanulsággal és tapasztalattal szolgál. Közülük kiemelésre érdemes a komplex szemléletű térségi, üzemi vízgazdálkodás és öntözésfejlesztés, az állami beavatkozás a tervek összehangolásától az üzemi megvalósítás támogatásáig. Az uniós kritériumok Víz Keretirányelv dokumentumban megfogalmazott mezőgazdasági relációinak érvényesítő munkáiban a kormányzati szerveknek (szakminisztériumok és intézményeik) kiemelt irányító és ellenőrző feladatokat kell vállalni. Egyik legfontosabb teendő a termelő öntözésfejlesztéssel kapcsolatos szakmai felkészítése és a szaktanácsadás szervezeti rendszerének korszerűsítése, működtetése. Az információszerzés lehetőségeit, tárgyi, személyi és oktatási feltételeit különösen a vízhasználók számára támogatni indokolt. Az Új Nemzeti Fejlesztési Tervben a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén megfogalmazott feladatok teljesítését támogató uniós és hazai forrásokat csak következetes, az eddiginél sokkal nagyobb egymás iránti bizalmat tanúsító együttműködéssel lehet célirányosan felhasználni.

  • A baromfiágazat versenyképességének helyreállítása

    A helyzetfelmérés eredményeként megállapítható, hogy a magyar baromfiágazat legfőbb problémája a nemzetközi versenyképesség romlása. Ennek számos következménye lehet, ami közvetlenül vagy közvetve érinti a fenntarthatóság három pillérét, a gazdasági, társadalmi és természeti tényezőket. Az elemzésben feltárt problémák ok-okozati kapcsolataiból egyértelműen kiderül, hogy mindezt az ágazat hazai és nemzetközi piaci kiszolgáltatottságának növekedése, valamint az ágazatban tapasztalható objektív versenyhátrányok megléte okozta. Ez utóbbi a versenytársakhoz képest tartósan alacsony jövedelmezőségnek, a technológiai színvonalban tapasztalható lemaradásnak, a korszerű tudás, illetve az ágazati stratégia hiányának tulajdonítható. A főbb problémakörökre összpontosítva az ágazat stratégiai célkitűzéseként megfogalmazható az újból versenyképes magyar baromfiágazat, melyhez specifikus célkitűzésként rendelhető az ágazat hazai és nemzetközi piaci kiszolgáltatottságának csökkentése, a jövedelem növelése, illetve a műszaki és technológiai fejlődés.
    Véleményünk szerint hasonló struktúrában, célirányosan, az egyes termékpályák szereplőinek bevonásával indokolt az állattenyésztési ágazatokat érintő kérdések tisztázása és azok időszakonkénti felülvizsgálata. Az adott ágazaton belüli problémák és azok közötti ok-okozati kapcsolatok feltárásával, majd az erre épülő célstruktúra-célhierarchia felállításával cselekvési programok, elvégzendő feladatok fogalmazhatók meg. Mindezen feladatok időbeli összehangolása, rendszerszemléletben való kezelése indokolja az ágazatokra lebontott, s ezen keresztül a teljes állattenyésztés stratégiai tervének kialakítását. Egyes tevékenységek kiemelése, megvalósítása a többi figyelembe vétele nélkül rendkívüli veszélyeket rejt magában.

  • A felsőoktatás és az agrároktatás dilemmái

    A tudásalapú, versenyképes gazdaság magas követelményeket támaszt az oktatás iránt. Napjaink szakemberei csak akkor lehetnek eredményesek, ha vállalják, hogy a folyamatos – egész életen át tartó – tanulás az egyéni életpályák megtervezésének és megvalósításának szerves része legyen. Megfigyelhető az agrárképzés népszerűségvesztése a kedvezőtlen megbecsülés, az alacsony fizetés, a negatív médiapropaganda stb. miatt. A képzés túl sok szakon folyik. Az oktatás tömegesedése és a visszaeső színvonalú előképzettség miatt minőségromlás figyelhető meg a pályaválasztók körében. Új módszerek, a gyakorlati képzés előtérbe helyezése, megfelelő motivációs rendszer segíthet a kialakult helyzeten.
    A jelenleg érvényben lévő BSc-képzési rendszer a három év alatt nem ad lehetőséget az elmélyültebb elméleti felkészülésre, ugyanakkor a félév szakmai gyakorlat sem nyújt elegendő szakmai felkészültséget, munkavégzésre alkalmas jártasságot. Mindezek miatt szükséges a képzés átgondolása, a gyakorlati képzés erősítése, a szakmai háttér minimumának biztosítása.

  • A diplomás munkaerő helyzetének vizsgálata (Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben és Budapesten)

    A kérdőíves megkérdezés – 1022 válasz – alapján megállapítható, hogy 100 001–180 000 Ft közötti nettó átlagkereset jellemző a diplomás munkavállalók körében. A diplomát adó végzettség és a megkérdezettek munkaerő-piaci státuszának összefüggéseit illetően megállapítható, hogy a diplomások között létezik ugyan munkanélküliség, de ez jóval kisebb mértékű, mint a KSH és a Munkaügyi Központok által kimutatott, alap- és középszintű végzettséggel rendelkező munkavállalók körében.
    A továbbtanulás – ami az Európai Unió szintjén is lényeges – a kérdőíves felmérés szerint nagyarányú, 67%-os.

  • Az agrárszektorban elhelyezkedni szándékozó fiatalok vizsgálata

    A 2006-ban lefolytatott empirikus kutatás arra kereste a választ, hogy az agrárgazdaságban elhelyezkedni szándékozó fiatalok közül kinek van nagyobb esélye a szakmáján belüli helytállásra, melyek azok a tényezők, amelyek befolyással bírnak a helytállás sikerességére.
    Egyértelmű, hogy a fiatalok azon csoportjának van nagyobb esélye a helytállásra, akik kellőképpen elkötelezettek szakmájuk iránt, megfelelő mértékben motiváltak, nyitottak, illetve kreatívak. A lefolytatott kérdőíves felmérés rávilágított arra is, hogy a mintába került mezőgazdasági szakiskolai, szakközépiskolai tanulók, valamint agrár főiskolai/egyetemi hallgatók szakmájuk iránti elkötelezettségét, hozzáállását a fiatalok családból hozott társadalmi, gazdasági és kulturális tőkéje, azaz az egyént jellemző szocioökonómiai faktorok erőteljesebben befolyásolják, mint az alapfokú oktatási intézmények.

  • Vitázó gondolatok Gazdag László: Az agrárgazdaság és az „erős” forint című cikkéhez

    Az árszínvonal-stabilitás csak egyike az alapvető gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, amely konfliktusos viszonyban áll egy másik kulcsfontosságú céllal, a magas szintű foglalkoztatottsággal. Ezért nagyon körültekintően szükséges meghatározni a dezinflációs politika szerepét és az alkalmazott eszközöket.

  • Közép-Szigetköz állattenyésztésének helyzete és fejlesztése

    A Szigetközben a legnagyobb értéket maga a táj képviseli, melynek megőrzése, fenntartása, a valamikori híres állattenyésztés újraélesztése különösen nagy feladatot ró a mezőgazdaságra, a vállalkozókra. A vizsgálatok középpontjába a szigetközi állatitermék-termékpályája állt, továbbá a térség állatitermék-előállításának vidékfejlesztésben betölthető szerepe és lehetőségeinek feltárása szerepelt.
    A vizsgálati eredményeket helyzetértékelési modell foglalta össze, mely szerint csökkent az állatállomány, a gazdaságok száma és a kibocsátott állati termékek mennyisége, korszerűtlen a technológia és technika, a vertikális termékpálya hiányos és feszültségekkel terhelt, a gyepgazdálkodás lehetőségei kiaknázatlanok, a gazdálkodók termelési motiváltsága alacsony színvonalú.
    Ezek figyelembevételével került sor a megvalósítás lépéseit tartalmazó feladatmeghatározási modell kidolgozására, amely számol a térségi vidékfejlesztési szervezetek törekvéseivel, azok eddigi eredményeivel, valamint a mezőgazdaság tájmegőrző, vidék- és falufejlesztésben betölthető sokrétű szerepével a Közép-Szigetközben.