Az állattenyésztési ágazatok kilátásai nem biztatóak a tartósan magas takarmányárak, a vertikálisan kevésbé szervezett, a termékpálya szakaszai közötti laza kapcsolat miatt, ami a legfontosabb felvevőpiacok szervezetlenségére is visszavezethető. A magyarországi állattartók érdemben nem képesek befolyásolni sem a világpiacon, sem az Európai Unió piacán zajló folyamatokat, így kénytelenek a réspiacokat kitöltve alkalmazkodni.
Különböző modellváltozataink szerint a szarvasmarha-állomány 680-731 ezer egyed, a tejelőtehén-állomány 266-269 ezer egyed között alakulhat 2013-ban. Továbbra is elsősorban a húshasznú egyedek számának növekedésére lehet számítani. A tejtermelés 2010-ben várhatóan kitölti a nemzeti kvótát. Tej- és tejtermék-kivitelben főként a folyadéktej részaránya emelkedik, míg az import tekintetében mind a feldolgozott termékekben, mind a folyadéktejben növekedés várható. A juhtartók közvetlen támogatása részelegesen termeléshez kapcsolt marad, az anyajuhlétszám előreláthatóan nem változik számottevően az elkövetkező években, s 1,1 millió körül alakul.
Mindezek alapján a jövőben a magyar állattenyésztés kibocsátása várhatóan nem nő számottevően. A felvásárlási árak – a stabil kereslet miatt – magasak lesznek, de a termelési költségek növekedése miatt a realizálható jövedelem alig változik.
Blog
-
A magyarországi szarvasmarha- és juhágazat középtávú kilátásai
-
A hazai zöldség- és gyümölcságazat fejlődési kilátásai
A magyarországi zöldség- és gyümölcságazat felkészülése az uniós csatlakozásra nem volt igazán eredményes, uniós tagságunk eddigi tapasztalatai, eredményei is felemásak. A csatlakozásnak eddig több a negatív, az ágazat jövőjét veszélyeztető következménye, mint a pozitív hozadéka. A korábbi gyengeségek – alacsony szervezettség, elavult műszaki színvonal, hiányos logisztikai rendszerek, elaprózott birtokstruktúra, szélsőségesen differenciált termelési (gazdálkodási) színvonal – következtében itthon piacvesztés, strukturális feszültségek jöttek létre. Későn és lassan indult meg a gazdák összefogása, együttműködése, értékesítő tevékenységük megszervezése. A termelők gyenge piaci alkuereje kedvezőtlenül befolyásolta mind az értékesítést, mind a jövedelmezőséget. A magyar zöldség- és gyümölcságazat versenyképessége vegyes képet mutat: az erősségek mellett számos gyenge pont található, melyek veszélyeztetik a piacra jutási esélyeket. Az ágazat szerkezetátalakítása nem fejeződött be; a jelenlegi helyzet nem hasonlítható az évtizedeken át piacgazdaságon edződött nyugat-európai országokéhoz.
A piaci verseny erősödése, a kereslet-kínálat összhangjának hiányosságai, az új piaci körülményekhez való alkalmazkodás a változtatások sorát igényli. A zöldség- és gyümölcságazat fejlesztése azért indokolt, mert a közép-európai régió más országaihoz viszonyítva Magyarország jó adottságokkal rendelkezik. Mindkét ágazat egyik erőssége lehetne a kiterjedt belső piacra termelés. Lehetőséget jelent a biotermékek, különlegességek, „hungarikumok” termelése, a réspiacok igényeinek kielégítése. Egyelőre azonban versenyhátrány érvényesül, és számolni szükséges azzal, hogy az elkövetkező években tovább nő a friss áruk behozatala. Nemzeti, fogyasztói és gazdálkodói érdek, hogy mindkét ágazat 2013-ig a kívánatos fejlődési pályára álljon. Ennek eléréséhez azonban sok a teendő, több innováció, fejlesztés, eredményesebb együttműködés szükséges. Forrást a fejlesztésekhez az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásai nyújthatnak. -
Állattenyésztési pályázatok a Nyugat-Dunántúl Régióban
A Nyugat-Dunántúl Régióban működő állattartó gazdaságok száma jelentős mértékben csökkent az elmúlt időszakban. A növénytermeléssel és az állattenyésztéssel foglakozók egymáshoz viszonyított aránya egyre távolodik egymástól az utóbbiak rovására. Ismeretes, hogy az állattartó telepeknek a számos közösségi és nemzeti előírásnak való megfeleléshez az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozható pályázatok nyújtanak támogatást. A régióban beadott telepkorszerűsítési támogatási igény 47,2 milliárd Ft. Felmérésünk szerint a gazdálkodók elsősorban attól tették függővé ezen beruházások megvalósítását, miként alakulnak a felvásárlási árak. Továbbá erősen befolyásoló tényező a támogatások jövőbeni alakulása a bevezetendő SPS rendszer és az adórendszer, valamint a földbérlet bizonytalanságai miatt.
-
Az Európai Unió agrártámogatási rendszere és a hazai földpiac
Az EU-15-ök mezőgazdasága a tulajdoni és a vállalati rendszert illetően is sokkal stabilabb, mint amilyen a hazai. Ezért számolni célszerű azzal, hogy a bevezetni szándékozott SPS támogatási rendszer hazánkban a jövedelmeket, a földárakat és a bérleti díjakat illetően is minden bizonnyal mélyebb hatású lesz, mint a tőlünk nyugatabbra lévő családi gazdaságoknál tapasztalható. Egyben számolni lehet e szabályozási elem önmagán túlmutató hatásával, nevezetesen azzal, hogy a termőföld árára gyakorolt hatásán keresztül az Európai Unió piaci rendtartásának gyökeres megváltoztatását követően is nyomot hagy majd a birtokszerkezetben. Az Egységes Gazdatámogatási Rendszer (SPS) hazai bevezetése körüli bizonytalanságok legfőbb oka a birtokrendezés és az üzemszabályozás eddigi elmaradására vezethető vissza. Ezért e területeken mielőbbi kormányzati intézkedések szükségesek. A birtokrendezés egyben serkentően hatna a földforgalomra, és a földárakat is értékarányosabbá tenné. A területrendezés további kedvező hatásaként jelölhető meg, hogy ez által a környezetbarát mezőgazdasági termelés esélyei is javulnának.
Az agrárpolitika cél- és eszközrendszerének a meghatározása, és ezen belül a birtokpolitikai irányelveknek a meghatározása, valamint az azt szolgáló birtokrendezés a mezőgazdasági üzemszabályozás egymással is szorosan összefüggő és sürgősen megoldásra váró feladatok. Segítségükkel növelni lehetne a mezőgazdaság nemzetközi versenyképességét, kedvező irányba befolyásolva az agrárágazatok népességeltartó képességét, nem utolsósorban előmozdítva a jelenleginél környezetkímélőbb gazdálkodást. -
A mezőgazdasági üzem fogalmának változása
A köznyelvben üzemnek nevezik azt a helyet, épületet, melyben valamilyen gazdasági egység tevékenykedik, illetve valamilyen termelő tevékenységet folytatnak. Az EU tanácsi és bizottsági jogrendszere viszont az üzemet az üzemtulajdonosok által igazgatott termelőegységként definiálja. Az angolszász országokban a farm elnevezést használják, amely bármilyen típusú mezőgazdasági üzem, vállalat lehet (family farm: családi gazdaság, co-operative farm: mezőgazdasági szövetkezet, large-scale farm: nagyüzem, small-scale farm: kisüzem stb.). Véleményünk szerint az üzem fogalma alatt magát a gazdálkodó egységet célszerű érteni, függetlenül annak jogi formájától, méretétől. Az üzem mellett szinonim fogalomként lehet alkalmazni a gazdaság, vagy a mezőgazdasági vállalkozás, illetőleg vállalat kifejezéseket is, az utóbbiakat természetesen szűkebb értelemben. Az újjászületett birtok fogalma kevésbé a termelést, a termelőeszközök működtetését, inkább a tulajdonlást fejezi ki.
-
A kisárutermelés lehetséges válaszai az élelmiszer-kereskedelem koncentrációjára
A koncentráció általános tendencia, amely az élelmiszer-kereskedelem pozíciójának megerősödéséhez vezetett szinte mindenütt a fejlett világban. Ennek egyik következménye a nagyméretű kereskedelem és a kisárutermelés közötti, a méretek különbözőségéből eredő konfliktusok felerősödése.
A koncentrálódó élelmiszer-kereskedelem növekvő vevői erejének kézzel fogható nyomása főként két területen érezhető. Az egyik a költségcsökkentés és ennek hatására az árleszorító, árorientáló szerep erősödése. A másik a minőségi követelmények támasztása. Ezek hatnak a kisebb beszállítók nyereséghányadára.
A konfliktusok csökkentésének lehetőségét alapvetően meghatározza a kisárutermelők változó környezethez való alkalmazkodóképessége. A legkézenfekvőbb válasz a kisárutermelők részéről az eladói oldal méretének növelése. A termelői szerveződésekben való részvétel különösen akkor biztosít gazdasági előnyöket, ha a vásárló irányította értékesítési lánc magas tranzakciós költségű. Ezeken a területeken a fejlett világban növekvő mértékben jellemző, hogy a verseny a piaci részesedésért egyre inkább a termelők társulásai között folyik, de mindig lesznek kisárutermelők, akik nem képesek, vagy nem akarnak alkalmazkodni a nagyméretű kiskereskedelmi láncok specifikációihoz és szerződéseihez, ezért szükséges a kis, regionális piacokon való jelenlétük erősítése, marketingeszközökkel való támogatása, továbbá a kistermelőknek esélyt kínálnak a niche (rés) piacok is. -
A vállalkozói készséget fejlesztő EU projekt
Az üzleti tanulmányok legalább alapfokú elsajátítása mindenki számára fontos. Ehhez olyan uniós projekt kidolgozása szükséges, amely megteremti az intézmények, az oktatók és a hallgatók közös érdekeltségét, igény szerint bevonva külső vállalkozásokat, szervezeteket. Ezt nemzeti pályázatok és kizárólag a felsőoktatáson belül működő szervezetek számára elérhető pályázatok, célprojektek támogathatják. Fontos feladat a végzettek bevonása az oktatásba és felkészítésbe, az esettanulmányok készítésébe. A projektek részleges finanszírozására alapítványt célszerű létrehozni, amit a végzett hallgatók valamilyen kedvezménnyel támogathatnak. Ez a forrás idővel önmagában is elegendő lehet a belső, felsőoktatási pályázatok finanszírozására. Mindehhez a nemzetközi kapcsolatok építése kiemelkedő jelentőségű lehet. A folyamat uniós pályázatokkal is támogatható. Erre példa az a gyakorlatorientált képzés, amely 1998-tól folyt – részben esettanulmányok alapján – és amelyben többek között magyar, lengyel, német, lett, litván, olasz, spanyol és román egyetemek vettek részt.
Fontos feladat, hogy az EU – mint a jelen projektnél – szakértők közreműködésével rendszeresen figyelje (monitoringozza) a kialakult helyzetet és kezdeményezze a kiegészítő intézkedések, támogatások, egyéb ösztönzések meghozatalát. A bizottsági működést célszerű kiegészíteni helyszíni ellenőrzéssel, illetve tanácsadással is. (Ebben a nemzeti szakértők együttműködése szükséges). -
A biobrikett mezőgazdasági előállítása és felhasználásának lehetőségei
A fahulladékok brikettálására hazánkban megfelelő gépek állnak rendelkezésre. Egyértelmű gazdasági eredmény jelentkezik a száraz, előkészítést nem igénylő hulladékok esetében, hiszen az alapanyag ára, önköltsége elhanyagolható. A nedves anyag brikettálásának gazdaságossága csak a helyi sajátosságok konkrét elemzése alapján határozható meg, az alapanyag előkészítésétől függően. A hazai piacon a biobrikett ára 30-33 ezer Ft/t, ami megfelelő eredményt biztosít az előállító üzem számára. Az előállított termék – a fabrikett – kedvező tulajdonságokkal rendelkezik. Kétaknás, hagyományos kiskazánokban jó hatásfokkal is igen kedvező füstgázjellemzők mellett égethető el. Magas fűtőértéke, kis nedvességtartalma, kedvező energiasűrűsége révén a felhasználókkal el lehet fogadtatni. Lakossági felhasználása nem széles körű, pedig a kandallók, cserépkályhák, valamint a vegyes tüzelésű kazánok jó tüzelőanyaga lenne.
A már bekövetkezett és a jövőben is várható energiahordozó árváltozások következtében minden bizonnyal nagy kereslet várható ezen környezetbarát tüzelőanyag iránt. Egyben a fafeldolgozást végző kis- és középüzemek (elsősorban asztalosipari vállalatok, vállalkozások) a hulladék hasznosításának egy újabb, jövedelemforrást biztosító megoldásaként alkalmazhatják a fahulladék brikettáló gépeket. A brikettgyártás elterjedésére hazánk mezőgazdasági és ipari adottságai kiválóak, így fontos, hogy éljenek az ebben rejlő lehetőségekkel, különösen olyan környezetben, mely megköveteli az ésszerű és hatékony energiagazdálkodást.