Az EU tagállamai mindenben különböznek, de azonosak a közösséghez való tartozásban. Az eltérő adottságok, fejlettségi szint, hagyományok, értékek és érdekek közös nevezőre hozása kompromisszumok révén valósul meg. A közelmúltban azonban olyan újabb változások jelentek meg az EU-ban, melyek az agrárszférát, annak érdekeit és megoldásait gyökeresen átrendezhetik.
Blog
-
A magyar gabonaágazat középtávú kilátásai
Igaz, hogy a szélsőséges időjárás Magyarországon rendkívül nagy hozamingadozásokat okozhat, az agrárpolitika és a piaci szereplők pedig hajlamosak a túlzott reakciókra, mégis a gabonaágazat az, ahol a magyar mezőgazdaság a természeti adottságok, a termelés vonatkozásában még bizonyíthatóan komparatív előnyökkel rendelkezik az Európai Unióban. A szántóföldi növények nemzeti kiegészítő támogatása ugyan 2008-tól a termeléstől függetlenedik, de a gazdálkodók a rendelkezésre álló szántóterületet a jövőben is hasznosítják, mert a gabonafélék magas ára ösztönzi a termelést.
A kidolgozott különböző modellváltozataink szerint a hazai búzatermelés 4,6-6,1 millió tonna, míg a kukoricatermelés 9-10,9 millió tonna között alakulhat 2013-ban. A hazai abrakfogyasztó állatállomány az elkövetkező években – a legjobb esetben is – várhatóan stagnál, a gabonafélék belföldi humánélelmezési felhasználása rövid és középtávon mennyiségében szintén nem változik. A bioüzemanyag-gyártás kukoricaigénye viszont néhány éven belül 3-4 millió tonnára is emelkedhet.
A bioüzemanyag-ipar új és erőteljesen bővülő felvevőpiac, ami kétségtelenül kedvez a gabonatermelőknek. Az előnyök közé sorolható a hosszú távra szóló termeltetési szerződések és a közeli áruszállítás. Kiszámíthatóbb lesz a termelés jövedelmezősége, ami mezőgazdasági és infrastrukturális beruházásokra ösztönöz. Ez persze elsősorban azokra nézve igaz, akik a feldolgozókkal szerződésre lépnek. -
A magyar sertéságazat középtávú kilátásai
A dinamikusan fejlődő gazdaságú vagy a feltörekvő országokban, elsősorban Indiában, Kínában és Oroszországban mind több az állati eredetű termékek iránti igény. Termelésük azonban nem képes lépést tartani a fizetőképes kereslet növekedésével, ezért mind mezőgazdasági alapanyagokból, mind magas feldolgozottságú termékekből importra szorulnak. Az állati eredetű termékek előállításának növeléséhez azonban egyre több takarmány szükséges, nő a gabonafélék és olajnövények iránti globális igény is. A sertés- és baromfitartóknak a bioüzemanyag-gyártás támaszt erősödő versenyt. A magyar sertés- és baromfitartók érdemben nem képesek befolyásolni sem a világpiacon, sem az Európai Unió piacán zajló folyamatokat, így gazdasági környezetükhöz kénytelenek alkalmazkodni, pozíciójuk árelfogadó. Méretükből és termelési potenciáljukból adódóan a „nagyok” által ki nem töltött réspiacokon szükséges megélni.
Különböző modellváltozataink szerint a hazai sertésállomány 3,9-5,1 millió egyed között alakulhat 2013-ban. Hazánk várhatóan élősertésből továbbra is nettó importőr marad, emellett sertéshúsból is behozatalra szorul. A sertéstartók fejlődési lehetőségeit alapvetően a saját takarmánybázis megléte határozza meg a jövőben. -
A magyarországi szarvasmarha- és juhágazat középtávú kilátásai
Az állattenyésztési ágazatok kilátásai nem biztatóak a tartósan magas takarmányárak, a vertikálisan kevésbé szervezett, a termékpálya szakaszai közötti laza kapcsolat miatt, ami a legfontosabb felvevőpiacok szervezetlenségére is visszavezethető. A magyarországi állattartók érdemben nem képesek befolyásolni sem a világpiacon, sem az Európai Unió piacán zajló folyamatokat, így kénytelenek a réspiacokat kitöltve alkalmazkodni.
Különböző modellváltozataink szerint a szarvasmarha-állomány 680-731 ezer egyed, a tejelőtehén-állomány 266-269 ezer egyed között alakulhat 2013-ban. Továbbra is elsősorban a húshasznú egyedek számának növekedésére lehet számítani. A tejtermelés 2010-ben várhatóan kitölti a nemzeti kvótát. Tej- és tejtermék-kivitelben főként a folyadéktej részaránya emelkedik, míg az import tekintetében mind a feldolgozott termékekben, mind a folyadéktejben növekedés várható. A juhtartók közvetlen támogatása részelegesen termeléshez kapcsolt marad, az anyajuhlétszám előreláthatóan nem változik számottevően az elkövetkező években, s 1,1 millió körül alakul.
Mindezek alapján a jövőben a magyar állattenyésztés kibocsátása várhatóan nem nő számottevően. A felvásárlási árak – a stabil kereslet miatt – magasak lesznek, de a termelési költségek növekedése miatt a realizálható jövedelem alig változik. -
A hazai zöldség- és gyümölcságazat fejlődési kilátásai
A magyarországi zöldség- és gyümölcságazat felkészülése az uniós csatlakozásra nem volt igazán eredményes, uniós tagságunk eddigi tapasztalatai, eredményei is felemásak. A csatlakozásnak eddig több a negatív, az ágazat jövőjét veszélyeztető következménye, mint a pozitív hozadéka. A korábbi gyengeségek – alacsony szervezettség, elavult műszaki színvonal, hiányos logisztikai rendszerek, elaprózott birtokstruktúra, szélsőségesen differenciált termelési (gazdálkodási) színvonal – következtében itthon piacvesztés, strukturális feszültségek jöttek létre. Későn és lassan indult meg a gazdák összefogása, együttműködése, értékesítő tevékenységük megszervezése. A termelők gyenge piaci alkuereje kedvezőtlenül befolyásolta mind az értékesítést, mind a jövedelmezőséget. A magyar zöldség- és gyümölcságazat versenyképessége vegyes képet mutat: az erősségek mellett számos gyenge pont található, melyek veszélyeztetik a piacra jutási esélyeket. Az ágazat szerkezetátalakítása nem fejeződött be; a jelenlegi helyzet nem hasonlítható az évtizedeken át piacgazdaságon edződött nyugat-európai országokéhoz.
A piaci verseny erősödése, a kereslet-kínálat összhangjának hiányosságai, az új piaci körülményekhez való alkalmazkodás a változtatások sorát igényli. A zöldség- és gyümölcságazat fejlesztése azért indokolt, mert a közép-európai régió más országaihoz viszonyítva Magyarország jó adottságokkal rendelkezik. Mindkét ágazat egyik erőssége lehetne a kiterjedt belső piacra termelés. Lehetőséget jelent a biotermékek, különlegességek, „hungarikumok” termelése, a réspiacok igényeinek kielégítése. Egyelőre azonban versenyhátrány érvényesül, és számolni szükséges azzal, hogy az elkövetkező években tovább nő a friss áruk behozatala. Nemzeti, fogyasztói és gazdálkodói érdek, hogy mindkét ágazat 2013-ig a kívánatos fejlődési pályára álljon. Ennek eléréséhez azonban sok a teendő, több innováció, fejlesztés, eredményesebb együttműködés szükséges. Forrást a fejlesztésekhez az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásai nyújthatnak. -
Állattenyésztési pályázatok a Nyugat-Dunántúl Régióban
A Nyugat-Dunántúl Régióban működő állattartó gazdaságok száma jelentős mértékben csökkent az elmúlt időszakban. A növénytermeléssel és az állattenyésztéssel foglakozók egymáshoz viszonyított aránya egyre távolodik egymástól az utóbbiak rovására. Ismeretes, hogy az állattartó telepeknek a számos közösségi és nemzeti előírásnak való megfeleléshez az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozható pályázatok nyújtanak támogatást. A régióban beadott telepkorszerűsítési támogatási igény 47,2 milliárd Ft. Felmérésünk szerint a gazdálkodók elsősorban attól tették függővé ezen beruházások megvalósítását, miként alakulnak a felvásárlási árak. Továbbá erősen befolyásoló tényező a támogatások jövőbeni alakulása a bevezetendő SPS rendszer és az adórendszer, valamint a földbérlet bizonytalanságai miatt.
-
Az Európai Unió agrártámogatási rendszere és a hazai földpiac
Az EU-15-ök mezőgazdasága a tulajdoni és a vállalati rendszert illetően is sokkal stabilabb, mint amilyen a hazai. Ezért számolni célszerű azzal, hogy a bevezetni szándékozott SPS támogatási rendszer hazánkban a jövedelmeket, a földárakat és a bérleti díjakat illetően is minden bizonnyal mélyebb hatású lesz, mint a tőlünk nyugatabbra lévő családi gazdaságoknál tapasztalható. Egyben számolni lehet e szabályozási elem önmagán túlmutató hatásával, nevezetesen azzal, hogy a termőföld árára gyakorolt hatásán keresztül az Európai Unió piaci rendtartásának gyökeres megváltoztatását követően is nyomot hagy majd a birtokszerkezetben. Az Egységes Gazdatámogatási Rendszer (SPS) hazai bevezetése körüli bizonytalanságok legfőbb oka a birtokrendezés és az üzemszabályozás eddigi elmaradására vezethető vissza. Ezért e területeken mielőbbi kormányzati intézkedések szükségesek. A birtokrendezés egyben serkentően hatna a földforgalomra, és a földárakat is értékarányosabbá tenné. A területrendezés további kedvező hatásaként jelölhető meg, hogy ez által a környezetbarát mezőgazdasági termelés esélyei is javulnának.
Az agrárpolitika cél- és eszközrendszerének a meghatározása, és ezen belül a birtokpolitikai irányelveknek a meghatározása, valamint az azt szolgáló birtokrendezés a mezőgazdasági üzemszabályozás egymással is szorosan összefüggő és sürgősen megoldásra váró feladatok. Segítségükkel növelni lehetne a mezőgazdaság nemzetközi versenyképességét, kedvező irányba befolyásolva az agrárágazatok népességeltartó képességét, nem utolsósorban előmozdítva a jelenleginél környezetkímélőbb gazdálkodást. -
A mezőgazdasági üzem fogalmának változása
A köznyelvben üzemnek nevezik azt a helyet, épületet, melyben valamilyen gazdasági egység tevékenykedik, illetve valamilyen termelő tevékenységet folytatnak. Az EU tanácsi és bizottsági jogrendszere viszont az üzemet az üzemtulajdonosok által igazgatott termelőegységként definiálja. Az angolszász országokban a farm elnevezést használják, amely bármilyen típusú mezőgazdasági üzem, vállalat lehet (family farm: családi gazdaság, co-operative farm: mezőgazdasági szövetkezet, large-scale farm: nagyüzem, small-scale farm: kisüzem stb.). Véleményünk szerint az üzem fogalma alatt magát a gazdálkodó egységet célszerű érteni, függetlenül annak jogi formájától, méretétől. Az üzem mellett szinonim fogalomként lehet alkalmazni a gazdaság, vagy a mezőgazdasági vállalkozás, illetőleg vállalat kifejezéseket is, az utóbbiakat természetesen szűkebb értelemben. Az újjászületett birtok fogalma kevésbé a termelést, a termelőeszközök működtetését, inkább a tulajdonlást fejezi ki.
-
Kereskedés az integrált Budapesti Értéktőzsdén
A versenyképesség megőrzése és erősítése mind az ország, mind a tőkepiac alapvető érdeke. Ezen kihívás egyik eredménye a 2005-ben létrejött tőzsdei integráció. A modern távkereskedési rendszeréhez (MMTS I-II.) a világ bármely pontjáról nyitott interface-en keresztül kapcsolódhatnak a piaci szereplők, így akár az egyéni vagy intézményi befektetők, mezőgazdasági termelők, spekulánsok is. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők, feldolgozók ki tudják használni a tőzsde adta lehetőségeket és az árbiztosításuk reményében hedge (fedezeti), illetve opciós ügyleteket tudjanak kötni eredményesen, először meg kell ismerniük a jelentős átalakuláson átesett – és folyamatosan változó – tőzsde alapvető működését. A Budapesti Értéktőzsde jelenlegi stratégiájának célja, hogy hosszútávon a hazai pénz- és tőkepiaci kultúra alakításának meghatározó szereplője maradjon. Ennek érdekében kiszolgálja a forrást bevonni kívánó gazdasági társaságokat és a befektetők minél szélesebb rétegét.
-
Kihívások és távlatok a szőlő- és bortermelésben
Az Európai Unió a világ legnagyobb bortermelője, fogyasztója, exportőre. Ez az ágazat olyan különleges terméket tesz a fogyasztó asztalára, melynek előállítását sokan nem csupán mesterségnek, de művészetnek is tekintenek. Szorosan hozzátartozik Európa hagyományaihoz, kultúrájához, történelméhez, és nagy tudású, megszállott emberek százezreinek nyújt megélhetést. Nincsen olyan növény, amely a szőlőnél több hozzáadott értéket képes produkálni.